Nem szólhat bele a BT a reformcsomagba

Március 1-jén ül ismét össze a Befektetői Tanács (BT) – tudta meg a Világgazdaság. A kormány – legalábbis az Orbán Viktor miniszterelnök által felvázolt és tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium által is megerősített menetrend szerint – február közepén tárgyalja a következő évek gazdaságpolitikáját meghatározó reformcsomagot. Ennek részleteit pedig február 28-án jelentik be, vagyis az ülés kitűzött dátuma annyit jelent, hogy a legnagyobb hazai befektetőket, valamint az azokat összefogó vegyes kamarákat, szövetségeket képviselő tanácsnak nemigen lesz beleszólása az őket is érintő lépésekbe. Lapunk úgy tudja, sem formálisan, sem informálisan nem kérte ki a kormány a Befektetői Tanács véleményét az elmúlt hetekben e kérdésekről.

A BT legközelebbi ülésén részt vesz Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is – közölték a Világgazdaság érdeklődésére a szaktárcánál. Mint ismert, a tanács (amelynek két társelnöke van, az egyik a mindenkori gazdasági miniszter, a másik a tanács soros elnöke) évente kétszer, tavasszal és ősszel tart plenáris ülést. Formális kapcsolat azonban a két ülés között is szokott lenni a befektetők és a szaktárca irányítói között. Legutóbb az kapott nyilvánosságot, amikor tavaly november 29-én Becsey Zsolt külgazdasági államtitkár találkozott a BT operatív bizottságával. Azt követően az államtitkár lapunknak úgy nyilatkozott: megállapodtak abban, hogy folyamatos lesz a párbeszéd a tanáccsal, miniszteri vagy még magasabb szinten. Emellett bevonják a befektetők képviselőit a 2011–12 utáni hosszú távú tervek kidolgozásába.

Ehhez képest a Befektetői Tanácsot nem kérték meg arra, hogy vázolja javaslatait a formálódó reformokkal kapcsolatban. Pedig a november végi ülés után Takács János, a BT társelnöke, az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatója a Világgazdaságnak nyilatkozva utalt arra: a gazdaságot és a társadalmi fejlődést érintő stratégiai fontosságú témákban konzultálni fognak a befektetőkkel, akiknek lehetőségük lesz arra, hogy nemzetközi tapasztalatokból is leszűrhető megoldásokat javasoljanak, többek között olyan kérdésekben is, mint a foglalkoztatáspolitika. Még több területet említett Becsey akkor, aki idesorolta az olyan perspektivikus kérdéseket, amelyekben kikérik a befektetők véleményét, mint a beszállítóipar fejlesztése, a kis- és középvállalatokkal kapcsolatos politika, a kutatás-fejlesztés erősítése, a cégek és a tudásközpontok közötti együttműködés mélyítése, a szakképzés. Azaz olyan kérdések sorához kérik a reálszféra véleményét, amelyek a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességének megalapozását segítik elő – mondta november végén lapunknak az államtitkár.

A befektetők véleménye továbbra sem tér el a tavaly március végén, még a választások előtt, az AmCham, a DUIHK és a JVSZ által készített úgynevezett Fehér könyvben megfogalmazottaktól. A Gazdaságpolitikai feladatok az új kormányzati ciklusban címet viselő, az akkor még leendő választások győztesének címzett húszoldalas javaslatcsomagban négy fő területet neveztek meg mint olyat, amelyen elengedhetetlenek a változtatások. A Fehér könyvben megfogalmazottakhoz képest szinte csak olyan új javaslataik voltak, amelyek már az új kormány által hatályba léptetett intézkedésekkel kapcsolatosak. Ilyen például a válságadók fokozatos kivezetése.

- I. Nyugellátások (a nyugdíj-megállapítás megváltoztatása; a rokkantnyugdíjazás szigorítása)

- II. Munkanélküli-támogatások (az ellátás összegének csökkentése, a folyósítás idejének lerövidítése)

- III. Gyógyszerkassza (százmilliárd forintos csökkentés)

- IV. Közlekedés (a 65 éven felüliek ingyenes utazásának megszüntetése, az utazási kedvezményezettek körének szűkítése, elektronikus útdíj, dugódíj)

- V. Adók és járulékok (az adójóváírás szűkítése, havi fix egészségügyi hozzájárulás bevezetése, a kedvezményes áfakulcs kivezetése, egységes ingatlanadó, a gépjárműadó megemelése, a termékdíj átalakítása)

- I. Nyugellátások (a nyugdíj-megállapítás megváltoztatása; a rokkantnyugdíjazás szigorítása)

- II. Munkanélküli-támogatások (az ellátás összegének csökkentése, a folyósítás idejének lerövidítése)

- III. Gyógyszerkassza (százmilliárd forintos csökkentés)

- IV. Közlekedés (a 65 éven felüliek ingyenes utazásának megszüntetése, az utazási kedvezményezettek körének szűkítése, elektronikus útdíj, dugódíj)

- V. Adók és járulékok (az adójóváírás szűkítése, havi fix egészségügyi hozzájárulás bevezetése, a kedvezményes áfakulcs kivezetése, egységes ingatlanadó, a gépjárműadó megemelése, a termékdíj átalakítása) -->