Sűrű az EU-csúcs programja

Lesz miről vitázniuk az uniós tagállamok állam- és kormányfőinek a mai brüsszeli csúcson. Az energia- és az innovációpolitika kérdéseinek szentelt találkozó napirendjére felkerült az eurózóna adósságválsága is.
Az energiapolitika terén stratégiai irányvonalakról, nem pedig konkrét projektekről vitáznak majd. Három az EU energiabiztonságának növelését célzó kérdéskört tekintenek át. Az első témakörben, az egységes európai energiapiac 2014-re történő létrehozásának kérdésében várhatóan kihangsúlyozzák a különböző tagállami szabályozások közelítésének és az energiahálózatok infrastrukturális összeköttetésének szükségességét. Utóbbi esetben nagy valószínűséggel leszögezik, hogy közpénzből (uniós vagy tagállami forrásból) is finanszírozhatóvá tennék azon hálózatok összekapcsolását, ahol ez piaci alapon nem oldható meg – értesültünk brüsszeli forrásból.

Az infrastrukturális kapcsolódás részeként a meglévő kelet–nyugat irányú gázvezetékeket a tervek szerint kiegészítenék észak–déli összeköttetéssel. Az EU terveihez illeszkedik a magyar–szlovák gázvezeték megépítéséről szóló egyezmény múlt heti aláírása – mondta lapunknak Hegedűs Miklós. A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója közölte: Szlovákián keresztül halad át Oroszországból Nyugat-Európa felé az egyik fő gázvezeték, ezért fontos, hogy arra Magyarország rákapcsolódjon.
A beszerzési források diverzifikálásának szükségességét is kihangsúlyozzák majd a tagállamok vezetői. A csúcstalálkozó kiszivárogtatott záródokumentum-tervezete szerint az állam- és kormányfők felkérik Catherine Ashtont, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, hogy tárgyalásain az EU energiabiztonsági szempontjait is érvényesítse. Az oroszországi gázbeszerzés ügyét idővel közösségi szintre lehetne emelni, az unió erőteljesebben tudna tárgyalni Moszkvával a gázbeszerzés ügyében, mint egyenként a kis kelet-európai tagállamok – mondta Hegedűs. A harmadik kérdés a hatékonyság. A tagállamok várhatóan azt az álláspontot fogadják el, hogy jelenleg nincs szükség az energiatakarékossági cél (2020-ra 20 százalékkal csökkenjen a fogyasztás az 1990-es szinthez képest) kötelezővé tételére (VG, január 31. 5. o.). A megújuló energiaforrások aránya növelésének jelentős költségvonzata van, ezért racionálisabb a hatékonyság fokozására helyezni a hangsúlyt a fosszilis energiától való függés lazítása, az üvegházhatású gázok csökkentése szempontjából. Magyarországon főként a közintézmények energiahatékonyságát kellene javítani, véli.
Ám pillanatnyilag bőséges kapacitások állnak rendelkezésre az unióban, részben azért, mert a válság visszafogta a fogyasztást. S jelenleg a csúcs napirendjén szereplő energiapolitikai célok finanszírozásának lehetősége is korlátozott, miután az euróval kapcsolatos aggodalmak most jóval nagyobb figyelmet kapnak az EU-ban – mondta Hegedűs.
Ez utóbbit erősíti az is, hogy az eurózóna tagállamainak adósságválsága az eredeti tervekhez képest kiemelt szerepet kap a mai csúcson. Az állam- és kormányfők így megvitatják azt a német–francia javaslatcsomagot, amely az adósságválság tovaterjedésének megakadályozását célozza (VG, február 1., 5. o.). Ezzel kapcsolatban a legújabb hír: a berlini kormány nem támogatja, hogy az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) a súlyosan eladósodott tagországok kötvényeinek visszavásárlását finanszírozza. A berlini kormány korábbi álláspontjával szemben azonban vállalja az EFSF hitelezésre elkülönített keretének növelését, ha ezzel párhuzamosan az eurózóna tagországai megállapodnak a versenyképesség fokozását célzó közös gazdasági kormányzás bevezetésében. A javaslatokról a március végi EU-csúcsig kellene megállapodniuk a valutaunió kormányainak.

Az Európai Bizottság az adminisztrációs, fordítási költségek csökkentése érdekében azt javasolja, az összes uniós nyelv helyett csupán három nyelven (angolul, németül és franciául) kellene közzétenni a szabadalmakat.

A tagállamok többsége támogatja az elképzelést, és az úgynevezett megerősített együttműködés keretében saját területükön alkalmaznák is, míg Olasz-, Spanyol-, Csehország és Ciprus ellenzi azt.

Az Európai Bizottság az adminisztrációs, fordítási költségek csökkentése érdekében azt javasolja, az összes uniós nyelv helyett csupán három nyelven (angolul, németül és franciául) kellene közzétenni a szabadalmakat.

A tagállamok többsége támogatja az elképzelést, és az úgynevezett megerősített együttműködés keretében saját területükön alkalmaznák is, míg Olasz-, Spanyol-, Csehország és Ciprus ellenzi azt. A csúcs témái Energiapolitika:

– az integrált európai energiapiac megteremtése

– energiahatékonyság

– a beszerzési források diverzifikálása

Az eurózóna adósságválsága:

– az EFSF hitelezési keretének növelése

– a görög, ír mentőcsomagok futamidejének meghosszabbítása, kamatainak csökkentése

A versenyképességi paktum kérdései*:

– a nyugdíjkorhatár emelése

– a társasági adó kulcsainak közelítése

– az inflációkövető béremeléseket lehetővé tevő szabályok eltörlése

– adósságfékek bevezetése

* Az itt felsorolt javaslatok az eurózóna tagállamait érintik.

Innováció:

– egységes európai szabadalmi rendszer bevezetése -->