A korkedvezményes nyugdíj eltörlése: kell hozzá bátorság
A korkedvezményes nyugdíj eltörlése képviselői egyéni indítványként kerülhet a T. Ház elé, így nem lesz szükség egyeztetésre. Legalábbis ezt állítja Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. A nyugdíjrendszer reformjával az idén 12 milliárd forintot takarít meg a kormány, ez az összeg jövőre 93, 2013-ban pedig 129 milliárd forint lehet.
A cikkel kapcsolatos blogbejegyzést itt olvashatja!
Kérdés azonban, hogy a munkában maradók vagy a munkanélküliek táborát gyarapítanák, akik kénytelenek lennének nyugdíj helyett dolgozni. Az állam számára sem feltétlenül jelentene azonnali spórolást az új rendszer, mivel aki már nyugdíjba vonult, azt nem reaktiválhatják. Az aktívak között viszont sok a fiatal, az ő megnövekedett szolgálati idejük csak egy-két évtized múlva hozhat pozitív hatást.
A magyar nyugdíj-biztosítási alap továbbra sem önfinanszírozó, a járulékokon túl külső költségvetési forrásokra szorul, márpedig a kormány célja a nyugdíjalap zárt rendszerré alakítása – mondta Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő szakértője. Ennek számos módját alkalmazták már.
A széles rétegeket érintő nyugdíjszigorítások, mint az indexálás, nyugdíjskála, tizenharmadik havi nyugdíj vagy a korhatár változtatása, mind lezajlottak. A továbblépéshez most már elkerülhetetlen a speciális szakmákhoz kötődő kiváltságok visszavétele – ehhez kell a legnagyobb politikai elszántság, mert mindig ellenállásba ütközött minden ilyen törekvés. „Ha e szakmák esetében ragaszkodunk a korábbi nyugdíjba vonuláshoz azon az alapon, hogy a dolgozók fizikailag képtelenek a minőségi munkára egy adott kor után, akkor lehetséges megoldás lehet az alacsonyabb nyugdíjak vagy a magasabb járulékkulcsok bevezetése” – véli Orbán. Szerinte nem várható, hogy a megszűnő állami ellátások helyére azonnal munkahelyek teremtődnek, ez egy hosszabb folyamat eredménye lehet.
A szakszervezetek állítják: a hátrányok kompenzációjaként egy megfelelő életpályamodellt kellene kialakítani. Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDÉSZ) elnöke szerint elsősorban az elmúlt 15 év bérbefagyasztásait kell megállítani, valamint kiszámítható illetményrendszert bevezetni. Ez azért is fontos, mert a bérek befagyasztása után a pótlékokon keresztül lehetett emelni a fizetéseket, ez viszont egyre kiszámíthatatlanabbá tette a rendszert.
Azt a szakszervezetek sem tagadják, hogy a társadalmi nyomás nagy a kormányon. Bárdos Judit elmondta, a lehetséges kompromisszumokról még nem volt egyeztetés a munkavállalói oldalon – szerinte 57-58 éves korig lehet elfogadható a nyugdíjkorhatár kitolása. Általános szabály szerint jelenleg 62 év a nyugdíjkorhatár, de ez 2021-re fokozatosan 65 évre emelkedik. Többször elhangzott, hogy az idősebb dolgozókat irodai munkával bíznák meg, és a fiatalabbakat küldenék az utcára dolgozni, szerinte azonban erre nincs elég irodai munkahely. Ráadásul ezekben a szakmákban kevés a lehetőség az átjárásra.
Kónya Péter a kifutásos rendszert tartaná megfelelő kompromisszumnak, az új szolgálati nyugdíjrendszert csak az újonnan felszerelőkre lenne szabad alkalmazni. Az idősebb dolgozók munkában tartása szerinte sem életszerű, bár vannak olyan munkakörök, amelyek betöltésére ők is alkalmasak. Gazdasági szakemberekre, oktatókra mindig is szükség lesz, ahogy például a fegyveres erőknél is elláthatnak fegyvertechnikusi feladatokat ötvenévesnél idősebbek is, de ennyi szabad munkahely nincs.
Saját nyugdíjkorhatárukat is kitolnák
A kormány még októberben a korengedményes és a korkedvezményes nyugdíj jelenlegi rendszerének meghosszabbítása mellett döntött – mondta Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyekért felelős államtitkár. A szabályozás ugyanis 2010 végén hatályát veszítette volna, ám Nagy Anna kormányszóvivő akkor azt mondta: méltánytalan lenne, ha egyik napról a másikra szüntetnék meg a rendszert. Szerettük volna a kormány álláspontját is megismerni, de Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő nem kívánta kommentálni a terveket.Akik szavaznak a tervről, eddig maguk is korábban mehettek nyugdíjba. Az országgyűlési képviselők nyugdíjkorhatára 55 év, és ha az öregségi korhatár előtt hagyták abba a munkát, akkor sem csökkentett összegű nyugdíjat kaptak.
Akik szavaznak a tervről, eddig maguk is korábban mehettek nyugdíjba. Az országgyűlési képviselők nyugdíjkorhatára 55 év, és ha az öregségi korhatár előtt hagyták abba a munkát, akkor sem csökkentett összegű nyugdíjat kaptak. Korkedvezményes nyugdíjra jogosító munkakörök: föld alatt
fegyveres szerveknél
robbanóanyag-ipar, villamosenergia-ipar, melegüzemben
sűrített levegőben, fúrótoronynál, hűtőházban, zárt csatornában vagy ionizációs sugárzás hatása alatt végzett
textiliparban, sütőiparban
közlekedésben, polgári repülésben végzett munka -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.