Állandósul a válságalap

Hétfő esti ülésükön az eurózóna pénzügyminiszterei megállapodtak a valutaunió állandó válságalapja felállításának részleteiről. A tervek szerint 2013 közepétől működő állandó stabilitási mechanizmus (ESM) a jelenlegi pénzügyi válságkezelő alapot váltaná fel. A holnap kezdődő kétnapos EU-csúcson végleges jóváhagyást kapó egyezség értelmében az ESM-nek 700 milliárd euró jegyzett tőkéje lesz, ebből 500 milliárdot tesz ki a súlyos adósságproblémákkal küzdő országok számára mozgósítható hitelkeret. A 200 milliárdos különbséget az indokolja, hogy legalább ekkora összeget kell tartalékolnia az ESM-nek, hogy a hitelminősítőktől megkapja a legmagasabb besorolást.
A 700 milliárdos összegből 620 milliárdot tesz ki a lehívható tőke, illetve a tagállamok által nyújtott garanciavállalás kombinációja, míg a fennmaradó 80 milliárdot tényleges befizetésből biztosítják. Utóbbi összegből azonban csak 40 milliárd eurót kell előteremteni 2013 júliusáig, míg a többi 40 milliárdot a rá következő három évben kell biztosítani.

A legtöbb befizetés természetesen az euróövezet legnagyobb gazdaságára, Németországra jut (21,6 milliárd euró), míg Franciaország 16,2, Olaszország pedig 14,3 milliárdot fizet be – írja az EurActiv. A tőkebefizetésnél az egy főre jutó GDP tekintetében az uniós átlag 75 százaléka alatt teljesítő eurózóna-tagországok a valutauniós csatlakozásukat követő 12 éves átmeneti időszakra vonatkozóan ideiglenes kedvezményt kapnak. Ezzel Szlovákia és Észtország számára is elfogadható lett az ESM-ről szóló alku. Különösen a görög mentőcsomag összeállításából kimaradó Pozsony sürgette a kedvezményes befizetést.
Az ESM hároméves futamidőnél kétszázalékos kamattal nyújtja majd a hiteleket a bajba jutott eurózóna-országoknak, míg a három évnél hosszabb törlesztési időnél 100 bázisponttal emelkedik a kamat mértéke.

Az ESM-kamat szintje így lényegesen kisebb lesz a görög, illetve az ír mentőcsomagnál alkalmazotthoz képest. Írország jelenleg hat-, Görögország pedig ötszázalékos kamatot fizet az uniós hitelkeretért, miután a március 11-i eurózóna-csúcs a görögök esetében egy 50 milliárd eurós privatizációs programért cserébe 100 bázisponttal csökkentette a kamat eredeti szintjét. Írország esetében azért maradt el a kamatcsökkentés, mert az új dublini kormány Német- és Franciaország unszolása ellenére sem hajlandó a jelenleg igen alacsony, 12,5 százalékos névleges társaságiadó-kulcs emelésére. Görögország esetében a kamatszint csökkentése mellett meghosszabbították a mentőcsomag futamidejét is, 3,5-ről 7,5 évre. (Írországgal eredetileg is hét évre szólóan kötötték meg a hitelmegállapodást.)

Az ESM abban jelentősen eltér az EFSF-től, hogy a 2013-tól működő alap vásárolhatja majd a rászoruló eurózónatagok állampapírjait az elsődleges tőkepiacokon, de csak abban az esetben, ha az adott ország konkrét terveket mutat be az adósság csökkentésére. Utóbbi feltétel természetesen az ESM-hitelek igényléséhez is szükséges lesz.
Ez utóbbi kölcsönök folyósítása egyben megköveteli a Nemzetközi Valutaalap (IMF) párhuzamos részvételét is, mint ahogy az IMF szerepet vállal a 110 milliárd eurós görög és a 85 milliárdos ír mentőcsomagban is.
Az ESM valójában egy nemzetközi intézményként működik majd, székhelye az EFSF-hez hasonlóan Luxembourgban lesz.

Szkeptikus a piac

Az ESM-ről szóló megállapodás nem győzte meg a piaci szereplőket – derül ki a Bloomberg körképéből. A hírügynökségnek nyilatkozó tőkepiaci szereplők elmondták: a hétfő esti alku hatására továbbra sem nőtt meg a kedvük, hogy az eladósodott eurózónatagok állampapírjait vásárolják. Szerintük a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő országoknak az adósság átstrukturálására lenne szükségük. A piaci szkepticizmust jelzi, hogy a döntés bejelentése után is emelkedett a görög, illetve ír állampapírok hozama.