Az utóbbi húsz év legnagyobb visszaesése volt az építőiparban

A bruttó hazai termék alakulásáról szóló beszámoló szerint a magyar gazdaság ennek ellenére képes volt a tavaly október és december közötti időszakban 1,9, a naptárhatás kiszűrésével 1,7 százalékos bővülést felmutatni 2009 utolsó negyedévéhez képest. A tavalyi harmadik negyedhez viszonyítva a növekedés szerénynek nevezhető, csupán 0,2 százalékos.

Tavaly összességében 1,2 százalékkal bővült a gazdaság, ez reménykeltő lehet a kilábalást tekintve, ám izmosnak nem nevezhető. A recesszió egyébként 2010 első negyedében állt meg, azóta gyorsuló ütemű növekedésről tanúskodnak az adatok.

Visszahúzó tényező volt a tavalyi negyedik negyedévben a mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye, miközben az ipari termelés, az export és a külkereskedelmi egyenleg felfelé húzta a gazdaságot. A szolgáltatások terén szerény bővülés következett be, de érzékelhető volt a belső kereslet, a háztartások fogyasztásának korábbi időszakhoz viszonyított mérséklődése. Utóbbi 0,8 százalékkal csökkent a negyedik negyedévben, holott a július és szeptember közötti időszakban már szerény mértékű növekedés volt tapasztalható.

A közösségi fogyasztás 7,6 százalékkal lett alacsonyabb az utolsó negyedévben, és közel 10 százalékos apadás figyelhető meg a bruttó állóeszköz-felhalmozás terén is. Csökkentek a készletek is, igaz, a korábbi negyedévekhez képest kisebb mértékben.

A drágulás hátterében mindkét összehasonlításban elsősorban az élelmiszerárak emelkedése figyelhető meg, éves szinten azonban fontos szerep jutott az energiaárak növekedésének is.

A drágulás hátterében mindkét összehasonlításban elsősorban az élelmiszerárak emelkedése figyelhető meg, éves szinten azonban fontos szerep jutott az energiaárak növekedésének is. -->