Ki a hibás ez eurózóna válságáért? - Soros megdöbbentő véleménye

Németország nélkül nem születhet megoldás a válságra. Franciaország megpróbálja befolyásolni az eredményt, de a végén ki kell hátrálnia, mert a tripla „A” hitelbesorolás függ a szövetségestől is.

Németország azokat az országokat hibáztatja a válság kialakulásában, amelyek elveszítették versenyképességüket és súlyosan eladósodtak, így minden terhet rájuk aggat a német vezetés. Ez egy elfogult nézet – vélekedett Soros György – amely figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy ez nem csak szuverén adósságválság, hanem deviza- és bankválság is egyben. Németországnak perig jelentős rész volt a válság kialakulásában – szögezi le a szerző.

Amikor az euró útjára indult azt várták, hogy konvergenciát hozzon a tagországok számára, ehelyett divergenciát hozott az új fizetőeszköz. Az Európai Központi Bank (EKB) ugyanúgy kezelte az országok államkötvényeit, és a bankok a periférikus országok államkötvényeit tartották, és kerestek rajta néhány extra bázispontot – írja Soros. Az alacsonyabb kamatok Portugáliába, Írországban, Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban buborékokat generáltak a lakáspiacon – ugyanebben az időben Németország szigorított, vagyis húzott a nadrágszíjon, hogy megbirkózzon az újraegyesítés költségeivel. Az eredmény a versenyképesség divergenciája, és a bankválság. Németországot a bankválság sokkal jobban érintette, mint a többi országot, de az igazsághoz hozzá tartozik, hogy Németország azért mentette ki a súlyosan eladósodott országokat, hogy megvédje saját bankrendszerét.

A Németország által előírt szabály szent és sérthetetlen: a kiigazítás minden terhét a nagyobb adósággal rendelkező országokra hárítják. A szabályozás emlékeztet az 1982-es nemzetközi bankválságra, amikor a nemzetközi pénzügyi intézmények elegendő pénzt folyósítottak az eladósodott országoknak, hoyg adóságukat menedzseljék, miközben a bankok megfelelő tartalékokat gyűjtöttek, és kicserélték rossz adósságaikat 1989-ben. Ez okozott „elveszett évtizedet” Latin-Amerikában – írja Soros György. Sőt, a jelenlegi rendszer esetenként nagyobb mértékben bünteti az adós országokat, mint az 1980-as években, mert nagy kockázati felárakat kell visszafizetniük 2013 után.

Berlin hatásosan tartja a szabályokkal nyomás alatt a német közvéleményt, de nem mondták el nekik az igazat. A megoldás az euróválságra az, hogy ezen a héten elfogadják a kétsebességes Európát: ez olyan haragot fog generálni, mely az egész EU politikai kohézióját sodorja veszélybe.

Két alapvető módosításra szükség van. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek (EFSF) meg kell mentenie a bankrendszert, valamint a tagállamokat. Ez lehetővé teszi, hogy az államadósságot újrastrukturálják anélkül, hogy bankválság törne ki. A mentőcsomag mérete maradhatna, mert minden olyan összeg, melyet a bankok újratőkésítésére használnak (vagy felszámolására) csökkentené a szuverén államnak kölcsönadott pénzt. Így a bankok európai felügyelet alatt maradnának ahelyett, hogy nemzeti felügyelet alatt maradjanak, mely segítene helyreállítani a bizalmat a bankrendszerben. A második javaslata Soros Györgynek az eurókötvény. ezzel a kockázati prémiumokat meg lehetne szüntetni azon országok számára, melyek betartják a szabályokat.