A gazdasági koordináció fokozásának témakörébe tartozó jogszabályok olyan további előírásokat vezetnek majd be, amelyek révén az EU-ban csökkenhet a pénzügyi válságok előfordulási valószínűsége és súlyossága. A keddi találkozón a miniszterek közös tárgyalási mandátumra jutottak, amelyek alapján a tagállamok Tanácsa megállapodhat az ügyben az Európai Parlamenttel. Az elnöklő magyar miniszter a döntést bejelentve történelminek nevezte a miniszteri megállapodást, és köszönetet mondott kollégáinak a kompromisszumkészségért.
Az interneten is közvetített nyilvános vitában számos miniszter méltatta a magyar EU-elnökség munkáját a megállapodás megteremtésében. Gratulált az elnökségnek és a kompromisszum jelentőségét méltatta az ülés végén tartott sajtótájékoztatón részt vevő két európai bizottsági tag, Olli Rehn és Michel Barnier is. A témáról folytatott tagállami (tanácsi) egyeztetéseket magyar szakember, Kármán András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára vezette. A magyar elnökség reményei szerint a félév végére az EP-vel is létrejöhet a megegyezés.
Négy jogszabály ügyében az uniós parlamentnek együttdöntési joga van, kettő esetében a Tanácsnak konzultálnia kell a képviselőtestülettel. Matolcsy György a további jóváhagyási folyamatban a téma felelősségteljes kezelésére kérte az EU érintett intézményeit. A sajtótájékoztatón a magyar miniszter jelezte, hogy az EP-vel már meg is kezdődött az egyeztetés. A helyzet bonyolultságát illusztrálandó jelezte, hogy a parlamentben mintegy kétezer módosító indítványról tárgyalnak a témával kapcsolatban, de reményét fejezte ki, hogy ezek száma már az EP-bizottsági viták során jelentősen csökken.
Olli Rehn pénzügyi biztos bizonyosságának adott hangot, hogy a megállapodás szilárd mandátumot ad a Tanácsnak az intézményközi tárgyalásokhoz. A hat jogszabály közül kettő az EU stabilitási és növekedési paktumának reformját tartalmazza. Egyikük az úgynevezett megelőző (preventív) ágra vonatkozik, amikor a költségvetési hiány az adott országban még nem éri el a 3 százalékos tűréshatárt.
A másik a kiigazító (korrektív) ágat erősíti, azaz olyankor alkalmazzák majd, ha egy-egy ország már a túlzott deficit miatti eljárás alatt van.
Egy harmadik jogszabály a költségvetési eljárások szankcióit tartalmazza. Ezzel kapcsolatban újdonság, hogy ezentúl már nemcsak 3 százalék fölötti államháztartási hiánynál szankcionálhat az EU, hanem már az előtt, megelőzési jelleggel (kamatozó betét formájában). Később a bírság a hiánycéltól való jelentős eltérés és az ajánlások ismétlődő nem teljesítése esetén akár a bruttó össztermék (GDP) 0,5 százalékát is elérheti.
A következő jogszabály egy tanácsi direktíva lesz, amely szerint az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget biztosító szabályozásnak a nemzeti jogrendszerben kell megjelennie.
Két további jogszabály a túlzott deficiteljárás mintájára felállít egy túlzott egyensúlytalansági eljárást, amelynek keretében az érintett ország akár szankciókkal is sújtható, például a tervek szerint a GDP 0,1 százalékát is elérő pénzbírsággal. (Pénzbírságot a jelenlegi szabályozás alapján és ezután is csak az euróövezeti országokra lehet kiszabni.)
A keddi találkozó előtt még nyitott kérdésekről a miniszterek úgy döntöttek, hogy a nyugdíjreformok nettó költségeit figyelembe kell venni az adósságcsökkentési kötelezettségek teljesítésének értékelésekor, az esetlegesen megbírságolandó tagállamok befizetésének pedig az euróövezet stabilitását célzó - a nehézségekkel küzdő tagállamok segítésére létrehozott - alapba kell kerülnie.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.