A legsanyarúbb helyzetből leszünk Európa éllovasa?

Magyarországon az egyik legrosszabb a foglalkoztatási helyzet az Európai Unióban (EU) – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss elemzésében. Hazánkban a 15-64 év közötti népesség foglalkoztatási aránya tavaly átlagosan 55,4 százalékon alakult. A férfiak foglalkoztatási aránya „kiugróan” alacsony, 60,4 százalék, míg a nők az 50,6 százalékos arányukkal az alsó harmadban vannak. A 10,9 százalékos munkanélküliségi ráta 1,6 százalékponttal haladja meg az EU átlagot – emeli ki a KSH.

Tavaly 3,78 millió foglalkoztatott volt Magyarországon a „Munkaerő-felmérés” alapján, amely megegyezik az egy évvel korábbi adattal. A foglalkoztatottságban jelentős, 8,6 százalékpontos lemaradással rendelkezik hazánk.

A kormán konvergencia programja alapján, még a „konzervatív” forgatókönyv szerint is több mint 4 millióan dolgoznak majd 2015 végére. A „dinamikus” pálya szerint az időszak végére a foglalkoztatottak száma meghaladja majd a 4,2 millió főt. Matolcsy György azonban elismerte, hogy 2014-ig a 300 ezer új munkahely legalább fele közmunkaprogramból származik majd. A kormány 10 év alatt 1 millió új munkahely megvalósítását tervezi.

A KSH jelentésében az áll, hogy a fiatalabb férfiak foglalkoztatási rátája romlott, míg a nőké összességében emelkedett. A foglalkoztatottak száma összességében nem változott, de struktúrájában átrendeződés figyelhető meg. „2010-ben a létszámleadó ágazatok között szerepelt az igen jelentős foglalkoztatási súlyt képviselő kereskedelem, gépjárműjavítás is. A létszámnövekedés a költségvetési szféra túlsúlya jellemezte ágazatokra koncentrálódott, ami vélhetően a közfoglalkoztatási programoknak volt köszönhet” – áll a KSH elemzésében.

Tavaly az összes foglalkoztatott majdnem 6 százaléka dolgozott részmunkaidőben, és közel 20 százalékuk azt mondta, azért dolgozik ebben a formában, mert „nem talál teljes munkaidős állást”. Tavaly már 220 ezren dolgoztak részmunkaidőben, 10 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. 2008-ban még csak 180 ezer munkavállalót foglalkoztattak ebben a formában.

A tavalyi 11,2 százalékos munkanélküliség csupán 0,9 százalékponttal marad el az 1993-as csúcsponttól. A KSH elemzői három tényezőre vezetik vissza a magas számadatot. „A nyugdíjkorhatár fokozatos emelése hatott a munkaerő kínálati oldalára, miközben a keresleti oldalon még nem jelentkezett igazi élénkülés” – állapítják meg. Vagyis, a munkaerő tovább marad aktív, azonban nem biztos, hogy lesz munkaerő, aki foglalkoztatja is.

„A munkanélküli-ellátó rendszer átalakítása aktívabb munkaerő-piaci jelenlétet követel meg a korábban inaktívnak számítók egy részétől is” és „a munkájukat elvesztőket egyre kisebb arányban fogadja be a szociális, illetve a társadalombiztosítási rendszer, így azok tartósan álláskeresők maradnak” – írja a KSH.

A legmagasabb a fiatalok, a 15 és 24 év közöttiek munkanélküliségi aránya, amely meghaladja a 26 százalékot. A korosztály munkaerő-piaci jelenléte alacsonya, és a jelentős az aránya az „alacsony iskolai végzettséggel” rendelkezőknek, és az „oktatásból a képzés befejezése nélkül” kilépőknek. Ez a korcsoport munkatapasztalattal nem rendelkezik, vagy csak alig – írja a KSH.

Az elemzés rámutat, hogy „az éves átlagban 474,8 ezer munkanélküli közül 380,3 ezer 8 éven belül veszítette el a munkáját (többségük, 358,8 ezer fő alkalmazott volt), 34,1 ezren 8 évnél régebben folytattak utoljára jövedelemszerző tevékenységet, 60,4 ezren pedig még soha nem dolgoztak. Azok közül, akik 8 éven belül veszítették el a munkájukat 107,9 ezren (28 százalékuk) korábban a feldolgozóiparban dolgoztak”.

Az elemzés megállapította, hogy a munkavállalók hajlandóak alacsonyabb bérért is dolgozni, jelentős munkaerő-piaci „túlkínálat” esetén. A háztartások közel 11 százalékának legalább egy tagja munkanélküli volt 2010-ben, a 15 éven aluli gyermeket (is) gondozó háztartások munkanélküliségi érintettsége pedig 15,5 százaléknak felelt meg. (2008-ban – azaz a válság kirobbanása előtt – a háztartások érintettsége nem érte el a 8 százalékot, amihez képest az életszínvonal kedvezőtlenebb alakulásához mindenképpen hozzájáruló elmozdulás történt.)

A határozatlan időre szóló munkaszerződések az 1999-es évi szintre estek vissza: 3 millió fő alá. Határozott idejű munkaszerződéssel viszont egyre többen dolgoznak, a 2009-es 280 ezerről 320 ezerre emelkedett a létszámuk. Ez jelezheti a munkáltatók tevékenységének – saját megítélésük szerinti – jövőképét övező kockázatokat.