Eldőlt: két év után végre lépett az Európai Központi Bank

Az Európai Központi Bank (EKB) emelte a jegybanki alapkamatot a mai kamatdöntő ülésén. Az euróövezet jegybankja a történelmi legalacsonyabb szintről, 1 százalékról 25 bázisponttal szigorított. Jean-Claude Trichet már a márciusi kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy lehetséges az áprilisi kamatemelés.

Az euróövezet inflációja negyedik hónapja haladja meg az EKB 2 százalékos inflációs célját, és tekintette arra, hogy jegybank elsődleges feladata az árstabilitás megőrzése a Kormányzótanács a kamat emelése mellett tette le voksát.

Trichet attól félhetett, hogy a magas energia- és élelmiszerárak mellett az emelkedő olajárak másodkörös inflációhoz vezetnek, és beragadó inflációs nyomással kellene szembenézniük az euróövezti országoknak, amelynek következtében a bérdinamika is kicsúszhat a kontroll alól. Elemzők egyhangúan a kamat emelésére számítanak, és úgy gondolják, hogy 1,75 százalékra növekszik az alapkamat év végére.

Az olaj árfolyama két év fél éves csúcsra emelkedett, elsősorban a közel-keleti és az afrikai polgárháborús helyzet miatt, amely felfűtötte a kitermeléssel kapcsolatos aggodalmakat. Az európában irányadó Brent ára 121-122 dollár körül mozog, a nyersolajat szerdán 109 dollár felett is jegyezték.

Az EKB-nak azzal kell szembenéznie, hogy a kamat emelésével visszafogják az eurózóna növekedését: a gyengébb tagállamok kötvényeinek hozama tovább emelkedhet, és újabb recesszióba kerülhetnek, illetve súlyosbodhat a válság mélyülése.

A jegybank egy nappal azután emelte az alapkamatot, hogy Portugália elismerte: nemzetközi hitelcsomagra szorul. A portugál kötvények hozama fenntarthatatlan szintre emelkedett, amelyet jól mutat a szerda délelőtti diszkontkincstárjegy kibocsátása.

„Nem valószínű, hogy a kamatemelés egyszeri lépés” – mondta Andrew Balls, a Pimco európai portfolió menedzsere a Bloombergnek. „Folytatni fogják a kamatemelés útját. Meg kell várnunk a hatását, különösen a gyengébb euróövezeti tagállamok esetében” – tette hozzá.

Az euró közben folyamatosan erősödött az elmúlt hónapban a kamatemelési várakozásra, amely tovább szűkítheti az exportvezérelt kilábalás esélyét, és különösen érzékenyen érintheti a perifériális államokat. Az euró ebben az évben 7 százalékot erősödött a dollárral szemben, elérve az 1,43-as szintet, amely 14 havi csúcsnak felel meg a Bloomberg adatai alapján.

A piac nem lepődött meg

Heves piaci reakciót nem váltott ki a kamat emelése, mindenki Trichet tájékoztatóját várja, amelyből leszűrhetik, hogy a jegybank mennyire lesz „szigorú”, vagyis mikor lehet a következő, és mekkora jegybanki kamatemelést hajthat végre ebben az évben.

A kamatdöntés után néhány bázispontos hozamemelkedés következett be az euróövezeti államkötvények piacán, azonban árfolyam- és tőzsdei hatása mérsékelt. A piac már korábban beárazta a kamat emelését.

Mit mond Trichet?

Jean-Claude Trichet a kamatdöntés követően elmondta, hogy a felfelé mutató inflációs kockázatok miatt emelte a jegybank az alapkamatot. Hozzátette: folyamatosan megkülönböztetett figyelemmel követjük az inflációs kockázatokat. A Dankse Bank szerint ez a kifejezés azt jelenti, hogy két-három hónap múlva jöhet a következő kamatemelés.

A gazdasági elemzés szerint a világgazdasági növekedés támogatja az euróövezet kilábalását. Az eurózóna belföldi kereslete egyre inkább hozzájárul a gazdasági növekedéshez, és viszonylag magasa az üzleti bizalom szintje is.

Az energia- és élelmiszerárak emelkedése okozta elsősorban az ugrásszerű inflációt. Ez nem vezethet másodkörös inflációhoz, ugyanis az árazási és bérezési magaratás változása széleskörű inflációs nyomáshoz vezet középtávon.

Ezért az inflációt a Kormányzótanács céljának megfelelően 2 százalékhoz közel, de az alatt kell tartani. Ahogy sejteni lehetett: Trichet kiemelte a közel-keleti és észak-afrikai feszültségeket is. A feltörekvő piacokon az erős gazdasági növekedéssel, amelyet a bőséges likviditás táplál tovább emelkedhetnek az üzemanyagárak.