A május 9-10-én tartandó tárgyalásokra akkor kerül sor, amikor a két ország között fokozódik amúgy is fokozódik a feszültség. Az Egyesült Államok- és az Európai Unió is arra sürgeti Kínát, hogy az eddiginél gyorsabb ütemben növelje valutája értékét. Azzal vádolják ugyanis Pekinget, hogy szándékosan alulértékeli a jüant, ami tisztességtelen előnyt jelent a kínai exportőrök számára a globális piacon – jelenti az RTT News.
Noha a kínai valuta az amerikai dollárral szemben csaknem 5 százalékkal erősödött az elmúlt év folyamán, az Egyesült Államok és más fontos kereskedelmi partnerek szerint továbbra is alulértékelt. Ugyanakkor Peking azt állítja, hogy valutapolitikájának hirtelen megváltoztatása kedvezőtlen hatással lenne az ország exportszektorára és általános gazdaságára.
Az amerikai pénzügyminisztérium egyébként a washingtoni kétoldalú tárgyalások utánra halasztotta a kínai valutáról és exportpolitikáról szóló féléves jelentésének nyilvánosságra hozatalát, ami április 15-én lett volna esedékes. Ugyanakkor Kína szinte biztosan felveti az amerikai költségvetési hiány problémáját és vélhetően követelni fogja a tárgyalásokon.
Kínát a hivatalos álláspont szerint aggodalom töltötte el amiatt, hogy a Standard and Poor’s a közelmúltban leminősítette az Egyesült Államok szuverén adósságát. Kína jelenleg az amerikai államadósság legnagyobb külföldi tulajdonosa és Peking nem kis nyomást gyakorolhat az Egyesült Államokra azzal, ha meglebegteti, hogy csökkenti az amerikai államkötvények vásárlását.
A Kínai Világgazdasági Tanács elnöke, Yu Yongding a Világgazdaságban a közelmúltban megjelenő elemzésében hangsúlyozta: a Fed az úgynevezett mennyiségi enyhítés eszközeivel igyekszik mesterségesen magas szinten tartani az amerikai állampapírok árfolyamát. Végül azonban egyetlen valuta sem képes ellenállni a pénzügyi gravitáció törvényének, ezért a kötvények piaci ára idővel az alapvető amerikai gazdasági folyamatok által indokolt szintre ereszkedik.
Kína évtizedek óta külföldön fektette be hatalmas megtakarításait, ahonnan csak azt követően vonja ki a pénzt, amikortól a belföldi beruházások hatékonysága elég magas szintre emelkedik. Peking általában a lejáratig megtartja az amerikai papírokat, majd újra befekteti a tőkerészt és a hozamokat. Azt természetesen nem tudjuk, hogy a kínai jegybank ez idő tájt miként jár el, az azonban látható, hogy Kínának már régen el kellett volna kezdenie a kivonulást az amerikai államkötvények piacáról – olvasható az elemzésben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.