Lázadás a Schengen-zónában

„Az európai gazdaságot már megreformáltuk – most azt szeretnénk, ha ugyanezt megtennénk a schengeni egyezménynyel is” – ezzel a sokatmondó megjegyzéssel összegezte tegnap Nicolas Sarkozy francia miniszterelnök Silvio Berlusconi olasz kormányfővel folytatott tárgyalásainak eredményét. A két vezető szándékuk nyomatékosítására bejelentette, hogy közös levélben kérik az egyezmény felülvizsgálatát az Európai Bizottságtól. „Nem szeretnénk, ha Schengen véget érne, de különleges körülmények fennállása esetén szükség van arra, hogy legyenek alternatívák” – tették hozzá.

Olasz lapértesülések szerint a levélben a vezetők arra kérik az EU-t, hogy tegyen többet a bevándorlás megfékezése ellen, például az uniós határvédelem erősítése által. Emellett azt is szeretnék elérni, hogy a nem dél-európai tagállamok is osztozzanak abban a teherben, amit az EU-ba már bejutott menekültek ellátása és kezelése jelent.

Bár a két vezető arra nem tért ki, mit értenek pontosan a schengeni egyezmény „ideiglenes megváltoztatása” alatt, a Le Monde szerint a francia kormány akár az országok közötti szabad mozgás ideiglenes megszüntetését, azaz a határellenőrzés újbóli bevezetését is lehetségesnek tartja bizonyos szakaszokon abban az esetben, ha egy Schengen-tagállam nem képes biztosítani az EU külső határait.

Az elmúlt hónapokban gyakorlatilag ez a helyzet állt fent Olaszországban, ahová mintegy 25 ezer menekült érkezett a forrongó észak-afrikai államokból. Berlusconiék előbb az EU segítségét kérték, majd úgy próbáltak menekülni a csapdahelyzetből, hogy április elején az egész schengeni zónára érvényes, hat hónapos tartózkodási engedélyt állítottak ki a tunéziai menekülteknek.

Az intézkedés olasz szempontból sikeres volt, hiszen a túlzsúfolt menekülttáborokból több ezer tunéziai kerekedett fel Franciaország irányába, zsebében az olaszok által kiállított papírral. Az amúgy is komoly migrációs problémával küszködő franciák már kevésbé örültek az akciónak, és válaszul, ha csak néhány órára is, de blokkolták a vonatközlekedést az olasz–francia határon lévő Ventimiglia állomáson.

Ezzel párhuzamosan Bajorország is jelezte, hogy végső esetben ismét bevezeti a határellenőrzést az osztrák szakaszokon. Az Európai Bizottság mindenesetre még idejében igyekszik oltani a tüzet. Egyik szóvivője szerint a schengeni egyezmény felfüggesztése nem lehetséges, amelyik ország pedig erre tesz kísérletet, „annak el kell hagynia az EU-t.”

Nem csak az afrikaiaktól félnek

Franciaország és Németország nemcsak afrikai, hanem balkáni menekülthullámtól is tart – szakértők szerint ez az egyik fő oka annak, hogy továbbra sem egyezik bele Románia és Bulgária schengeni csatlakozásába. Párizsban egyrészt valószínűleg szeretnék elkerülni a 2010. nyári események megismétlődését, amikor összetűzésekre került sor a francia rendőrség és az illegális cigánytáborok lakói között. A francia kormány végül mintegy ezer romát utasított ki az országból. A németek és a franciák emellett attól is tartanak, hogy a bolgár–török határon keresztül bűnözők szivárognak majd be a schengeni zónába. A csatlakozás technikai feltételeit már Románia és Bulgária is teljesítette, így már „csak” a fenti, politikai jellegű aggályok szabnak gátat belépésüknek. Utóbbira legkorábban idén ősszel kerülhet sor.