Órákon belül megbénulhat az amerikai kormány

Barack Obamának ma éjfélig meg kell szereznie a republikánusok támogatását az amerikai költségvetéshez, ha ugyanis ez nem történik meg, felfüggesztik a legtöbb állami intézmény működését. Az előző fiskális év vége, vagyis 2010 szeptembere óta a jobboldal hat, néhány hétre szóló kompromisszumos javaslatot is elfogadott a költségvetési szervek finanszírozásáról, a legutolsó azonban ma lejár. Ha nem születik megállapodás az alsóházi többségű republikánusokkal, akkor csak a legfontosabb ügyekre lehet a hétvégétől költeni, mint például az áramellátásra, az egészségügyre vagy a nemzetbiztonságra.
A republikánusok azonban kemény feltételeket szabnak. Azt kérik az elnöktől, hogy szeptember végéig 61 milliárd dolláros megszorító csomagot léptessen életbe, s ebben mindeddig nem voltak készek a kompromiszszumra. Obama olyan megoldást ajánlott, amellyel 33 milliárddal lehetne csökkenteni a kiadásokat, a Demokrata Párt más vezetőitől elhangzott a 40 milliárdos szám is, azonban ez csütörtökig nem volt elég. Ha nincs megállapodás, jövő hétfőn a kétmillió kormányzati alkalmazott közül 800 ezernek nem kell bemenni dolgozni. Nem kapnának fizetést az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák sem.

A vita középpontjában az a kérdés áll, lehetséges-e költekezéssel felpörgetni az amerikai gazdaságot. A demokraták szerint most szükség van olyan kiadásokra, amelyek segítségével könnyebben ki lehet vezetni az országot a válságból, például sok infrastruktúra-fejlesztő vagy oktatási projektnek kellene leállni ezek nélkül. De nem szeretnék túlságosan megnyirbálni a szociális juttatásokat sem. A republikánusok ezzel szemben a legkomolyabb veszélynek azt látnák, ha elszállna a költségvetési hiány.
Pedig ők is azt hangsúlyozzák: nem szeretnék, hogy sor kerüljön a zárásra. Legalábbis erről beszélt John Boehner, a képviselőház republikánus többségének vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet a demokrata Harry Readdel, a szenátusi többség első emberével közösen tartott. Bár több, az amerikai sajtóban név nélkül nyilatkozó fehér házi forrás is azt állította, hogy a tárgyalásokon mindeddig nem történt érdemi előrelépés, elemzők szerint mégsem kizárt, hogy Boehner nyilatkozata nem csak üres szó. Megjósolhatatlan ugyanis, hogy a kiadások befagyasztásáért melyik pártot tennék felelőssé a választók.

Pártok szerint

A vita egyik legnagyobb kérdése az: meddig mehet el a megerősödő Republikánus Párt az ereje próbálgatásában népszerűségvesztés nélkül. Jól emlékezhetnek a legutóbbi, 1995–96-os esetre, amikor zárolták a kiadásokat, s az amerikaiak többsége őket tette felelőssé a patthelyzetért, majd Bill Clinton fölényesen megnyerte a választást. A Washington Post felmérése azt mutatja: a megkérdezettek ugyanakkora, 37-37 százaléka tartja hibásnak a két pártot.