Akár börtön is járhat táppénzcsalásért

Visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással vétsége – e fogalom bevezetésével kívánja a kormány visszaszorítani a különböző szociális juttatások, ellátások körében – a törvényjavaslat indoklásának megfogalmazásában – a kisebb, de tömegével előforduló bűncselekményeket. A tervek szerint a jövő év elején hatályba lépő, jelenleg a T. Ház előtt lévő törvénymódosítási csomag elsősorban e kisebb vétségek körében hozhat tényleges előrelépést, hiszen az adócsalások terén ma is léteznek szigorú szabályok.

A szociális jellegű juttatásokkal történő visszaélések a húsz- és kétszázezer forint közötti ügyeket ölelnék fel. A húszezer forint alattiakat az új törvény sem minősítené bűncselekménynek. A jogszabályjavaslat indoklása szerint az új tényállással elsősorban a szociális, foglalkoztatással, munkanélküliséggel vagy családdal kapcsolatos ellátások, juttatások megszerzése vagy megtartása céljából elkövetett „visszásságokat” vennék kereszttűz alá. Ilyen a hatóságok megtévesztése vagy a valós tény elhallgatása. Lehetőség nyílik azonban arra, hogy a vádirat benyújtása előtt az érintett a kár teljes összegét megtérítse és így mentesüljön az eljárás alól. Ez utóbbi eredménye egyébként akár két évig terjedő szabadságvesztés is lehet.

Már százezer forintos értékhatár felett megjelenik az ennél szigorúbb kategória, a költségvetési csalás (az, hogy száz- és kétszázezer forint között melyik tényállás valósul meg, a jövőben az adott ügy ismeretében döntendő el). Az új büntetőjogi fogalom a költségvetést illető befizetések vagy az onnan származó támogatások tekintetében elkövetett csalásokat, kedvezmények jogosulatlan igénybevételét vagy költségvetési pénzeszközök jóváhagyottól eltérő felhasználását öleli fel. Az ilyen bűncselekmények szintén két évig terjedő börtönnel „honorálhatók”. Ahogy pedig az okozott vagyoni kár növekszik, a büntetés időtartama is felkúszik egészen tíz évig.

Az új elem a költségvetési csalásról szóló passzusokban elsősorban a „találati kör” tágítása, vagyis hogy a jövőben sokkal általánosabb megfogalmazások kerülnek a törvényekbe, és ezáltal bezárulnak egyes, ma még létező kiskapuk. A százezer forintos „elkövetési alsó limit” ugyanis ma is létezik, többek között az adócsalásról szóló jelenlegi szabályozásban is ez szerepel – mutatott rá lapunk kérdésére Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő, hozzátéve, hogy az adócsalások terén éppen ezért nem hoz újat a T. Háznak benyújtott javaslat.

Ami viszont még jelentős változás, az az, hogy bármely gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja vagy dolgozója öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető akkor, ha a felügyeleti és ellenőrzési kötelezettség teljesítésével megakadályozhatta volna a költségvetési csalás megvalósulását, ám ezt mégsem tette meg. Ilyen paszszus jelenleg csak az uniós költségvetési pénzeket védi, 2012. január 1-jétől azonban a vezetői felelősség megállapításának lehetősége – a tervek szerint – a magyar büdzsét érintő területeken is megjelenik.
Az indoklás szerint a kormány elsősorban a táppénzzel, rokkantsági ellátásokkal és áfával kapcsolatos visszaéléseket kívánja visszaszorítani.

Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az új szabályok alapján a jövőben sokkal könnyebben lehet kriminalizálni olyan ügyeket is, amelyek akár szándékolatlanul is előfordulnak a gazdasági életben. Egy pár százezer forintos adóhiány ugyanis sokak szerint „könnyen összejöhet”. Az viszont túlzásnak tűnik, hogy a szigorítás miatt cégvezetőket akarna „bebörtönözni” a kormány, főleg, hogy a tervezet szerint – üzletszerűen vagy bűnszövetkezetben elkövetett bűncselekmények kivételével – a vádirat benyújtása előtt lehetőség van az okozott vagyoni kár korlátlan mértékű megtérítésére.