Hanyatlik a kiskereskedelem - Nyoma sincs az adócsökkenésnek

A kiskereskedelmi forgalom volumene – a naptárhatástól megtisztított adatok alapján – 2011 márciusában 0,9 százalékkal mérséklődött, míg negyedéves szinten lényegében stagnált az előző év azonos időszakához képest. A szezonális és naptárhatástól megtisztított adatok szerint a márciusi eladások 0,5 százalékkal elmaradtak az előző hónaptól – írja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok 0,2 százalékos növekedésre számítottak márciusban.

Az adat jól jelzi, hogy az adócsökkentés továbbra sem váltotta be azokat a várakozásokat, amelyek szerint majd a háztartások többet vásárolnak a többletjövedelemből. Az új adórendszer 2011 elejétől érvényes, és tekintettel arra, hogy az adócsökkentés nem érintett mindenkit, egyes esetekben a dolgozóknak nominálértéken csökkent is a fizetése a többletfogyasztási várakozás túlságosan optimistának bizonyult. A kiskereskedelmi forgalom csökkenésének megértését segíti, ha látjuk: az infláció meredek emelkedése miatt (első negyedévben 4,2 százalék) jóval kevesebbet lehet vásárolni ugyanakkora bérből.

A fogyasztás növekedését esetleg átmenetileg segítheti, ha a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetésre kerülnek. Tekintettel arra, hogy egyszeri tételről van szó, csak néhány hónapban jelenthet pozitív hatást a reálhozam elköltése.

„A kiskereskedelmi adatok a fogyasztói bizalom illetve a reálbérek visszaesését is tükrözi, ugyanakkor kismértékben szerepe lehetett a húsvéti ünnepek későbbre tolódásának is, így áprilisban újra minimálisan növekedhettek az eladások” – ítra Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője.

A forgalmat visszafoghatták a megugró élelmiszer és üzemanyagárak is – emelte ki a közgazdász. „A kiskereskedelmi adatok jól tükrözik azt is, hogy a gazdaságot nem a belső kereslet húzza, de legalább már nem rontja érdemben a növekedést” – tette hozzá.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye szerint „az év hátralevő részében a lakossági fogyasztási kedv javulására lehet számítani, amiben a munkaerőpiacon beinduló fokozatos javulás mellett az szja-terhek csökkentése, illetve a magán-nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése nyomán bővülő lakossági vásárlóerő döntő szerepet játszik”.

Európához hasonlóan Magyarországon is visszafogott volt a kiskereskedelmi forgalom márciusban – mutat rá az NGM.

„Az SZJA-csökkentés kihasználása érdekében a rendkívüli jövedelmek tavalyi évről az ideire történő átcsoportosítása a jelek szerint csak a januári adatot javította. A februári-márciusi adatokban nyoma sincs az adócsökkentésből remélt keresletélénkülésnek, a háztartások egyelőre kivárnak és megtakarítják a többletjövedelmet” – írják elemzésükben az MKB Bank közgazdászai, Lőke András és Kondrát Zsolt.

A jelzálogalapú devizahitelek árfolyamának „befagyasztása” könnyebbséget jelenthet a hitelesek számára (ha a meghatározott árfolyam középtávon kedvezőbb lesz, mint a piaci), amely segítheti a fogyasztás emelkedését, azonban a bankokra pluszteher hárulhat, így a pénzügyi piacok feléledésének dinamikájának tere tovább szűkülhet.

A kiskereskedelmi adat azonban rámutat, hogy a gazdaság növekedése továbbra is egypólusúnak tűnik, vagyis a külső keresletre épül.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint döntő részben a magasabb infláció az oka annak, hogy a belföldi fogyasztás nem követte a GDP 2011. első negyedévi növekedését.