Weidmann szerint az EKB számára kihívást jelent a normális ügymenethez való visszatérés.
"Nem az a kérdés, hogy kivezessék-e az intézkedéseket, hanem az, hogy ez mikor történjen meg" - mondta. Jelentős mellékhatásokkal járhat, ha a rövid távú mentőintézkedések hosszú távú gyógyírré válnak - tette hozzá.
Weidmann szerint az EKB-ba vetett lakossági bizalom záloga, hogy fenn tudja tartani az árstabilitást és emlékeztetett: az EKB közép távú inflációs célja 2 százalék körüli, ám annál nem magasabb pénzromlási ütem. "E cél tekintetében nincs helye kompromisszumnak" - hangsúlyozta.
A válságról szólva kiemelte: jelentős gazdasági és költségvetési reformokra van szükség annak érdekében, hogy kezelni lehessen a jelenlegi valutaválságot és hogy megakadályozzák az újabb pénzügyi válság kialakulását. Elmondta: a pénzügyi terhek harmadik félre való átterhelését nem lehet követendő példaként feltüntetni. "Ragaszkodni kell ahhoz az alapelvhez, hogy a magánbefektetők felelősek tetteikért" - szögezte le Weidmann.
A 43 éves új jegybankelnök a Bundesbank történetének legfiatalabb kormányzója és egyben az EKB kormányzótanácsának legfiatalabb tagja. A közgazdász korábban Angela Merkel kancellár vezető gazdasági tanácsadója volt.
A beiktatáson részt vett Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke. A szakember szerint a pénzügyi válságnak nincs vége, a gazdasági környezet további erőfeszítéséket követel.
Az euróövezet megtartotta és megtartja irányérzékét, szigorúan elválasztva az árstabilitást szolgáló szokásos intézkedéseket a nem szokványosaktól, amelyek célja, hogy elősegítse egy korrektebb pénzügyi rendszer helyreállítását - tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.