Megdöbbentő: Románia olcsóbban kaphat hitelt nálunk

Románia hitelfelvételi költsége tavaly november óta a legalacsonyabb szintre csökkent, és növekedett a különbség Magyarország hitelfelvételi költségéhez képest. A kiadáscsökkentések hatására a balkáni ország iránt növekedett a bizalom, aki ebben az évben első külföldi devizában denominált kötvényeinek piacra dobására készül.

A román 2018-ban lejáró eurókötvények hozama február óta 63 bázisponttal csökkent, 5,47 százalékra a Bloomberg adatai alapján. Ez 37 bázisponttal alacsonyabb a hasonló futamidejű (befektetésre ajánlott) magyar kötvényeknél. Egy évvel ezelőtt a „bóvli” kategóriába sorolt román kötvények 115 bázisponttal meghaladták a magyart.

Románia 2009 óta kétszer kért hitelt a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és az Európai Uniótól (EU). A kormányzat ki akarja használni, hogy a pénzügyi piacokról alacsonyabb költséggel juthat forráshoz, és csökkenteni akarja a rövidtávú hitelviszonyt megtestesítő készleteket – mondta Jeffrey Franks, az IMF misszióvezetője.

A befektetők étvágya továbbra is kiemelkedő a közép- és kelet-európai dollárban vagy euróval denominált kötvények iránt – mondta Peter Attard Montalto, a Nomura londoni elemzője.

A befektetők visszatértek, miután Emil Boc miniszterelnök 20 százalékkal csökkenti a kormányzat személyi kiadását, hogy idén elérje a 4,4 százalékos költségvetési deficitcélt. Tavaly 6,5 százalékon alakult a költségvetési hiány a GDP százalékában. A gazdasági növekedés 1,6 százalék idén az első negyedévben.

A magyar kötvények 3,5 százalékot gyengültek a múlt hónapban, és ezzel a harmadik legrosszabbul teljesítő lett a világon a görög és ír kötvények után. A gyenge teljesítményt az a spekuláció, illetve félelem indokolhatja, hogy a kormányzat nem hajtja végre a lépéseket a költségvetési hiány és az államadósság csökkentése érdekében.

Hazánk költségvetési hiánya a GDP 3 százaléka alatt lesz 2011-ben a kormány tervei szerint, azonban ez csak úgy érhető el, hogy a magán-nyugdíjpénztári vagyonból 530 milliárd forintot a költségvetésbe csatornáznak, valamint közel 200 milliárd forint különadó terheli a pénzügyi szektort, és 160 milliárd forint három másik ágazatot (energia, telekommunikáció, kiskereskedelem). Mint az év elején kiderült, a cél elérése érdekében 250 milliárd forintos stabilitási alapot is létre kell hozni, vagyis ennyit spórol magán a kormány. Elemzők szerint a költségvetés strukturális hiánya 5-6 százalék lesz idén a GDP százalékában (vagyis ennyi bevétel származik egyszeri bevételekből).

A Széll Kálmán-terv 900 milliárd forintos megtakarítási program, amely nem éri el a GDP 4 százalékát, és a konvergencia-programban újabb megszorításokat vázolt a kabinet. Elemzők most amiatt aggódnak, hogy a csökkentő politikai népszerűség miatt a kormány nem valósítja meg a teljes intézkedéssorozatot.

A román kormány 500 millió – 1,5 milliárd euró közötti kötvényt adna el. A kibocsátás valószínűleg 250 bázispontos hozamfelárral valósulhat meg, amely 20 bázisponttal alacsonyabb, mint amennyit Magyarország fizet a múlt hónapban kibocsátott 2019-ben lejáró kötvények után a Nomura és az UniCredit becslése szerint. A kedvező hangulat a román piacon továbbra is észlelhető – mondta Tóth Gyula, az UniCredit Bank feltörekvő piaci stratégája.

Románia a legmagasabb „spekulatív”, BB+ besorolást kapta a Standard & Poor’s és a Fitch Rating nemzetközi hitelminősítőktől. Magyarország hitelbesorolása egy szinttel magasabb: BBB- szintű. A Moody’s Romániában és Magyarországnak is Baa3 (a másik két hitelminősítőnél ez BBB- szintnek felel meg), vagyis a legalacsonyabb, még befektetésre ajánlott kategóriában áll mindkét ország.

A román államadósság törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási felár (CDS-felár) 55 bázisponttal csökkent az elmúlt három hónap alatt, 230 bázispontra. Ez 25 bázisponttal alacsonyabb, mint Magyarország CDS-felára a CMA adatai alapján – írja a Bloomberg. A hírügynökség beszámolója megjegyzi, hogy 2009 januárjában még 259 bázisponttal volt magasabb a román csődkockázati mutató.