Rehn: A görög politikusoknak már nincs sok idejük

A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozva Olli Rehn elismerte, hogy Görögország az elmúlt évben a GDP 7 százalékának megfelelő értékben valósított meg takarékossági és reformintézkedéseket, hogy a költségvetést szanálni tudja, ez pedig "óriási összeg". Ugyanakkor a kormánynak a második félévben a GDP 3 százalékának megfelelő értékben kell takarékossági intézkedéseket megvalósítania azért, hogy elérje a mínusz 7,6 százalékos éves célkitűzést. Ezen kívül 2015-ig 50 milliárd eurót kell gyűjteni privatizációból.

A finn politikus elismerte, gazdasági és politikai okai voltak annak, hogy e célkitűzések nem valósultak meg. "Az adókat nem úgy emelték és szedték be, ahogy azt korábban vártuk. A gazdaság kevésbé nőtt ahhoz képest, ahogy prognosztizálták. Túl sokat vitáztak az átütemezésről és túl kevés figyelmet szenteltek a strukturális reformoknak. Rehn megfogalmazása szerint a görög politikusoknak már nincs sok idejük; le kell építeniük az adósságokat és beindítani a gazdaságot, ez azonban csak a politikai erők egységes támogatása mellett képzelhető el.

"Elvárom, hogy a görög kormány együttműködésre bírja az ellenzéket, hogy egyesíthesse az országot. Történelmi időket élünk, a belső politikai konfliktusokat el kell hagyni és elvi döntéseket kell hozni egy ország érdekében" - szögezte le a biztos hozzátéve, hogy Írországban és Portugáliában ezt már sikerült elérni.

Mint arról beszámoltunk, a legfrissebb nyilatkozatok szerint a Bundestag csak akkor támogatja a görög mentőcsomagot, ha abból a magánhitelezők is részt vállalnak. A terv ellentétes az Európai Központi Bank elképzelésével. Rehn erre a felvetésre úgy nyilatkozott: a bécsi kezdeményezésen alapuló egyezséget készítenek elő, eszerint a bankok önként nyújthatnak segítséget Görögországnak azzal, hogy a tervezettnél hosszabb ideig tartják meg a görög államkötvényeket.

A biztos nem támogatja az EKB elnökének azon felvetését, miszerint az EU-nak egy közös pénzügyminisztériumon keresztül közvetlenül bele kellene avatkoznia a tagállamok gazdaságpolitikájába. Mint mondta, középtávon át kell gondolni, hogyan működhet hatékonyabban az Európai Unió, de erre csak a válság végét követően kerülhet sor.

Jens Weidmann, a német jegybank elnöke ugyanitt megjelenő írásában kifejtette, hogy politikai döntés kérdése Görögország további megsegítése, de az eurózóna átvészelné Athén államcsődjét.