"Az MNB nem tudja csökkenteni a kamatot"

A gyorjelentés szerint egy hónap alatt – 2011. májushoz viszonyítva – az élelmiszerek árai 1,0 százalékkal csökkentek, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 9,2 százalékos árcsökkenése és a többi élelmiszer 0,3 százalékos átlagos árnövekedése következtében. Növekedett a margarin (2,8 százalék), a szalámi, szárazkolbász, sonka (1,8 százalék), a párizsi, kolbász (1,6 százalék) és a tej (1,4 százalék) ára.

„Az árakat havi szinten a szezonális élelmiszerek árai és az üzemanyagárak vitték lejjebb, az élelmiszerárak 1 százalékkal, az üzemanyagárak 1,1 százalékkal csökkentek, de 0,6 százalékkal mérséklődtek a ruházati árak, ill. 0,4-0,4 százalékkal a tartós fogyasztási és egyéb cikkek árai is. A szolgáltatások árainak 0,3 százalékos növekedését az üdülési szolgáltatások árainak szezonális emelkedése okozta” – írja Suppan Gergely. A TakarékBank vezető elemzője szerint az éves infláció mérséklődését nagyrészt bázishatások illetve a szezonális élelmiszerárak vártnál nagyobb mértékű csökkenése okozták.

Ugyanakkor kiemeli, hogy: a maginfláció 2,7 százalékról 3 százalékra emelkedett, ami leginkább annak a következménye, hogy az elmúlt évben megfigyelt nyersanyag áremelkedés megjelent a feldolgozott cikkek áraiban, ami óvatosságra intheti a monetáris politika döntéshozóit az esetlegesen megjelenő másodlagos inflációval kapcsolatban. Suppan szerint azonban sem keresleti, sem béroldali inflációs nyomás nem fenyeget.

„A következő hónapokban 3,5-3,6 százalék körüli inflációra számítunk, ami az őszi hónapokban tovább mérséklődhet az élelmiszerárak bázishatása miatt. Ezt némileg korlátozhatja a népegészségügyi termékadó bevezetése. Az év végére akár 3,1 százalék közelébe eshet az infláció, a 3 százalék inflációs cél pedig a jövő év elején elérhető. Az idei átlagos infláció 3,8 százalék, a jövő évi 3 százalék körül lehet” – vélik a TakarékBank elemzői.

Suppan úgy látja, felfelé mutató kockázatot jelent a háztartási energiaárak elhalasztott emelése, lefelé mutató kockázatot pedig a nyers élelmiszerárak akár a vártnál meredekebb csökkenése, amit az elmúlt hetek tőzsdei jegyzésárai is mutatnak, ill. a tavalyinál várhatóan kedvezőbb mezőgazdasági terméseredmények is lehetővé tesznek. Annak ellenére, hogy az inflációs várakozások jelentősen enyhülhetnek, az MNB feltehetően nem tudja mérsékelni az alapkamatot a stabilitási kockázatok szignifikáns növekedése miatt.

Árcsökkenés következett be a cukor (4,2 százalék) és a tojás (2,0 százalék) esetében. A legnagyobb mértékben a szolgáltatások árai emelkedtek (0,3 százalék), ezen belül az üdülési szolgáltatásokért átlagosan 1,1 százalékkal kellett többet fizetni. Kismértékű áremelkedés volt megfigyelhető a háztartási energia és a szeszes italok, dohányáruk körében (0,2-0,2 százalék). A nyári kiárusítások következtében a ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,6 százalékkal csökkent. Szintén árcsökkenés következett be a tartós fogyasztási cikkek és az egyéb cikkek esetében (0,4-0,4 százalék), ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára 1,1 százalékkal csökkent.

Egy év alatt, 2010. júniushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 6,7 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a liszt (67,2 százalék), a cukor (63,4 százalék), az étolaj (27,0 százalék), a tej (16,5 százalék), a péksütemények (14,7 százalék), a kenyér (12,9 százalék) és a sajt (12,7 százalék) ára. Árcsökkenés következett be a tojás (5,4 százalék) és az idényáras élelmiszerek (4,3 százalék) esetében.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,3 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 12,0 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruké 3,6 százalékkal nőtt. Szintén átlag felett, 4,9 százalékkal növekedett a ruházkodási cikkek, valamint 3,6 százalékkal a háztartási energia ára, ez utóbbin belül a távfűtés 7,8 százalékkal, a vezetékes gáz 2,6 százalékkal drágult.

A szolgáltatások áremelkedése átlag alatti volt (2,1 százalék), ezen belül a csatornadíj 10,0, a szemétszállítás 5,5 és a vízdíj 4,2 százalékkal drágult. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalék, a szeszes italok, dohányárukért átlagosan 0,9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.