Itália és Spanyolország után Franciaország sem néz ki úgy, mintha biztonságos tagja lenne az euróövezetnek – írja Matthew Lynn, londoni pénzügyi újságíró. Viharok kavarognak szerte Európában, ostromolva a közös valutát, és a krízis a perifériáról egyre beljebb vonul.
Az egyetlen dolog, melyet nem szabad alábecsülni az az európai vezetők politikai akarata, hogy életben tartsák az eurót. A politikusok három generációja küzdött az európai integráció szorosabbá tételéért, és ők nem adják fel harc nélkül – fogalmazott Lynn a MarketWatch tudósítása szerint.
Egy utolsó kétségbeesett erőfeszítést tesznek, hogy megmentsék a projektet: Európában hamarosan tömeges pénznyomtatás kezdődik, sokkal nagyobb mértékben, mint az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve mennyiségi monetáris lazítása volt – vélekedett a kolumnista.
„Ez az egyetlen lépés, ami megmentheti az eurót. Amikor ez megtörténik (a pénznyomtatás), akkor egy újabb globális áru- és eszköz-áremelkedés kezdődik” – vetíti előre.
Az eurózóna adósságválsága egy új, és sokkal veszélyesebb szintre került, miután Olaszország került a középpontba. Itália egy nagy és fontos gazdaság, a harmadik legnagyobb hitelpiac az Egyesült Államok és Japán után – írja Lynn. Bár az olaszok vásárolják saját adósságpapírjaikat, a milánói és torinói állampolgárok nem tudják az összes állampapírt felvásárolni: a tartozás mintegy fele nemzetközi kereskedelemben van. Ha az ország a fizetésképtelenség szélére kerül, akkor hullámok mindenhol érzékelhetőek lesznek.
Az Európai Unió vezető csütörtökön találkoznak, hogy meggyőzzék a piacokat - mint oly sokszor már az év folyamán -, ezúttal tényleg úrrá lesznek a válságon. Lynn azonban úgy látja, most sem lesznek képesek egy olyan tervet bemutatni, hogy bárkit is meggyőzzenek a fertőzés megállításáról.
Fiskális unió létrehozása nem működne, mert a német választók nem fognak hatalmas támogatásokat fizetni a perifériának. Az EU pedig elutasítja egyes országok kilépését, illetve küzd az euróövezet fennmaradásáért.
A megoldás útja a hatalmas mennyiségi monetáris lazítás. Az Európai Központi Bank (EKB) pénzt kezd nyomtatni, és felvásárolja a periférikus országok adósságát. Ezzel finanszírozza azokat az országokat, amelyek már nem kapnak pénzt a piacról – írja Lynn. Mivel a devizapiaci kereskedők utálják a pénznyomtatást gyengíti az eurót, és megkönnyíti a kontinens exportvezérelt kilábalását. Véleménye szerint az olasz Mario Draghi, aki az EKB elnöke lesz ősztől jelentős politikai nyomással nézhet szembe, hogy államkötvényeket vásároljon.
A Royal Bank of Scotland becslése szerint 2 000 milliárd euróra lenne szükség azonnal, hogy az egységes valutát fenntartsák. Amikor a Fed megkezdte a pénznyomtatást az eszközárak emelkedtek, és ha az EKB elkezdi, most sem lesz másképp, de nem feltétlenül azokban az országokban, ahol a pénznyomtatás megkezdődik. A tendencia az, hogy a legnagyobb emelkedés más országokban zajlik le.
Lynn azonban úgy látja, még az a megoldás is katasztrófához vezethet, mert a periférikus országok soha nem fognak tudni visszatérni a pénzügyi piacokra. De ez nem azt jelenti, hogy a nyersanyag- és részvényárak nem fognak emelkedni rövidebb távon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.