Megmutatták erejüket a lobbik

Feltör a letört gyógyszerlobbi

Orbán Viktor úgy értékelte a szociális konzultációt, hogy az emberek 94 százaléka szerint a gyógyszerlobbit is le kell törni. Nos, ez jelentős részben sikerült, a gyógyszergyártókat sújtó különadó 12-ről 20 százalékra emelkedett, a k+f kiadások csak 2010-re és csak 50 százalékos mértékig vonhatók le az adóból. De a törvénycsomaghoz érkező két „last minute” módosító mégis javított az Egis és a Richter, a két magyar tőzsdei gyógyszergyár helyzetén. Az alkotmányügyi bizottság által jegyzett javaslat kedvezőbb helyzetbe hozza azokat a gyártókat, amelyeknek az üzleti éve nem esik egybe a naptári évvel − az Egis pont ilyen. Emellett sávos rendszert vezetett be, amely azt a gyártót jutalmazza, amelynek magyarországi kutatás-fejlesztési (k+f) költése nagyobb. Ez igaz a Richterre, amely 2,3 milliárd forintot mégis visszaigényelhet.

„A dohánylobbi erősebb volt”

Az alkotmányügyi bizottság múlt hétfői ülésén az utolsó pillanatban leállították a dohánytermékek idei és jövő évre tervezett adóemelését. „A dohánylobbi erősebb volt” – indokolta a döntést az alkotmányügyi bizottság fideszes elnöke, Balsai István, aki nem tudta megmondani, hogy pontosan ki írta az erről szóló módosítót. Mindenesetre a javaslat eredményeként az állam 20 milliárd forintnyi adóbevételtől esett el a költségvetési szigorítások időszakában, ráadásul Magyarországon lesz a legalacsonyabb a cigaretta ára az egész Európai Unióban. A Magyar Dohányipari Szövetség tagjai: BAT Pécsi Dohánygyár Kft., Imperial Tobacco Magyarország Kft., Continental Dohányipari Zrt., JIT Hungary Zrt.

A mérlegfőösszeg győzött

A bankadónál egy dolgot vésett kőbe a kormány: 200 milliárd forintot be fog szedni a pénzügyi szektor szereplőitől. Fontos kérdés volt, mi legyen a kivetés alapja, ez lehetett volna a nyereség is, ám végül a bankoknál a mérlegfőösszeg, a biztosítóknál a korrigált díjbevétel alapján rótták ki a terhet. Ez az olyan nagy nyereségű társaságoknak kedvezett, mint például az OTP vagy az Aegon. Az adóval kapcsolatban született módosító indítványok közül a legnagyobb port az a Rogán Antal által benyújtott javaslat kavarta, amely mentességet adott volna a közteher alól a 2007 júliusa után alapított biztosítóknak. A néhány céget nagyon komoly versenyelőnybe hozó módosítást csak a legutolsó pillanatban, a végszavazás előtt vették csak ki a törvényből.

Energetika keresztbe-kasul

Az energetika területén az egyik leglátványosabb lobbimunka a hővel kapcsoltan áramot termelő társaságok ártámogatása körül folyt. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője január végén a tavaly decemberben már elfogadottnál jóval szigorúbb támogatási rendszer bevezetését javasolta. A teljes „kapcsoltszakma” ellehetetlenülésével fenyegető javaslat megvalósításával sok településen veszélybe került volna a távfűtés is. Végül olyan megoldás született, hogy a kisebb termelők július 1-jétől az áramukat az áramtőzsdén értékesítsék.

Jó eséllyel az érdekcsoportok közötti eltérő erőviszonyok tükröződnek a megújuló energiáról szóló cselekvési terv prioritásaiban. A terv fejnehéz: erős támogatást szán a – szintén Lázár János által támogatott – geotermiának, illetve a biomassza és a biogáz előállításának.

Várhatóan megszűnik az E85-ös, magas bioetanol-tartalmú üzemanyag jövedékiadó-mentessége. A termék szövetsége a lépést szakmailag megalapozatlannak tartja, s úgy véli, hogy a terv mögött az értékesítési gondokkal küszködő, nagyobb befolyású szénhidrogénalapú benzin gyártói állnak.

Vasárnapi ütközet

Nem kisebb súlyú személyiség, mint Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke lobbizott a KDNP által régóta szorgalmazott törvény, az üzletek vasárnapi bezárása ellen. Ráadásul éppen Orbán Viktor előszónokaként. Az ügyet még az előző kormányzati ciklusban a magyar tulajdonban lévő CBA, Coop és a Reál csoport karolta fel, a kis üzletek ugyanis nyitva maradhattak volna. A KDNP az idén beadványt is megfogalmazott, de végül, nem utolsósorban Demján nyilvános ellenállása után a kormány levette napirendről a kérdést, mondván: a bezárás elbocsátásokhoz vezetne.

Egy októberi péntek délután

A kiskereskedelem bruttó árbevétel-alapú különadójáról szóló törvénytervezetet egy októberi péntek délutánon terjesztették az Országgyűlés elé, amely hétfőn már meg is szavazta, így a szakma tiltakozására nem érkezett válasz. A többtucatnyi magyar tulajdonostárs kezében lévő CBA, Coop és Reál hálózat versenyelőnybe került, hiszen a tulajdonostárs vállalkozások bruttó árbevétele alapján kell fizetniük az adót. A törvény pedig sávoz: 500 millió és 40 milliárdos forgalom után 0,1 százalék a válságadó, míg ha egy tulajdonos kezében lenne bármelyik hálózat, éppúgy 2,5 százalék lenne az adó mértéke, mint a Tesco, az Auchan, a Spar, a Penny Market, a Lidl és a Cora esetében. Emiatt fordult 13, a különadó által érintett cég külföldi tulajdonosi köre Brüsszelhez.

Beindult a levesporlobbi

A Világgazdaság által korábban bemutatott munkaanyaghoz képest enyhébb a chipsadó beterjesztett javaslata. Mentesültek a legalább 25 százalékos gyümölcstartalmú szörpök és sűrítmények, s az alacsony cukortartalmú kakaóporok is. Feleakkora rátával adóznának a cukrozott üdítőitalok és sós snackek, így várhatóan a tervezett 20 milliárdnál kevesebb bevétel származik majd a termékdíjból. Pénteken Rogán Antal és Ágh Péter fideszes képviselők a sótartalmú ételízesítők adóját csökkentő újabb módosítót nyújtottak be. Előbbi 500 forintról 400-ra, utóbbi 200-ra csökkentené az adót.

Ugyan a feszített törvényalkotás idején sokszor nem jutott idő a szakmával folytatott tárgyalásokra, s az egyéni képviselői indítványok módszerének alkalmazásával veszélybe kerül a társadalmi párbeszéd, de a kormányzati szakmai anyagok internetes véleményeztetésével a szövetségek, kamarák, lobbisták mégiscsak kapnak beleszólást, persze kérdés, mi kerül be végül a jogszabályba. Sokszor személyes tárgyalásra is mód nyílik, sőt a végrehajtási utasítások megszövegezésében is kikérik a szakma véleményét. Mindenesetre mára szabaddá vált a piac, mindenki maga dönti el, hogyan, milyen színekben lobbizik. Remélhetőleg ez azonban nem vezet végül anomáliákhoz – figyelmeztetett egy veszélyre a szakember.

Ugyan a feszített törvényalkotás idején sokszor nem jutott idő a szakmával folytatott tárgyalásokra, s az egyéni képviselői indítványok módszerének alkalmazásával veszélybe kerül a társadalmi párbeszéd, de a kormányzati szakmai anyagok internetes véleményeztetésével a szövetségek, kamarák, lobbisták mégiscsak kapnak beleszólást, persze kérdés, mi kerül be végül a jogszabályba. Sokszor személyes tárgyalásra is mód nyílik, sőt a végrehajtási utasítások megszövegezésében is kikérik a szakma véleményét. Mindenesetre mára szabaddá vált a piac, mindenki maga dönti el, hogyan, milyen színekben lobbizik. Remélhetőleg ez azonban nem vezet végül anomáliákhoz – figyelmeztetett egy veszélyre a szakember. Hivatalosan csak 307 lobbista létezett A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) kimutatása szerint a 307 hivatalosan regisztrált lobbista négy év alatt, ameddig a lobbitörvény élt, mindössze 316 állami vagy önkormányzati intézkedést próbált meg jogszabályszerűen befolyásolni. A kijárók legkedveltebb célpontja az egészségügyi tárca volt, amelyet – a bejelentések szerint – 61 alkalommal látogattak meg, az Országgyűlés Hivatalát pedig négy év alatt 54 lobbista kereste fel. Az ország 3200 önkormányzatánál mindössze harminc döntés kapcsán keresték meg az illetékeseket.

Nem ússzák meg a gyorséttermek sem Ma találkozik Lázár János a gyorséttermek képviselőivel, és még a héten az Országgyűlés elé terjeszti az ilyen hálózatok élelmiszer-kereskedésére, valamint étel-előállítási és -árusítási körülményeire vonatkozó javaslatát – közölte a Fidesz frakcióvezetője tegnap. A beterjesztés várhatóan a gyerekek egészségének védelmét szolgálná azzal, hogy csak az egészségesnek minősülő élelmiszer mellé lehetne ajándéktárgyat adni, és a gyerekeknek szóló reklámokra is új szabályok lépnének életbe, ahol „különös figyelmet kellene fordítani” például a kalóriamennyiségre, a cukorszintre, a zsírösszetételre. -->