Szijjártó: A munka törvénykönyvétől nő majd a foglalkoztatás

A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a munkanélküliségi ráta 10,8 százalékra csökkent 2011. második negyedévében az első negyedévi 11,6 százalékról és az egy évvel korábbi 11,1 százalékról.

A miniszterelnök szóvivője azt mondta, a foglalkoztatottak számának bővülése köszönhető az új, arányos, a munkavégzést támogató adórendszernek, és az országba sorra érkező munkahelyteremtő beruházásoknak is.

Szijjártó Péter azt mondta, a kormány feladata, hogy a foglalkoztatáshoz szükséges jogi környezetet megteremtse, ebbe a folyamatba illeszkedik az új munka törvénykönyvének őszre tervezett elfogadása is, rámutatott: az új munka törvénykönyve egyszerre kell, hogy szolgálja a foglalkoztatottság növelését és a munkanélküliség csökkentését.

A nyilvánosság rendelkezésére álló tervezethez - amelyet konzultációs munkaanyagnak nevezett - a szóvivő tájékoztatása szerint eddig is sok észrevétel érkezett, ezeket a nemzetgazdasági tárca megfontolja, majd ezt követően terjeszti a kormány elé javaslatát.

Lesz védett kor intézménye és olyan jogi környezetet kell teremteni, hogy a rászorulók számára segély helyett munkalehetőséget biztosíthasson az állam - szögezte le a biztos pontok között a szociális konzultáció eredményére hivatkozva Szijjártó Péter.

Emlékeztetett arra is, hogy a Fidesz-frakció nyilvánvalóvá tette: csak olyan szabályozást támogat, amely lehetővé teszi a szülési szabadságról visszatérő anyák és a munkanélküliek munkaerőpiacra való visszatérését. Az új munka törvénykönyve mind a munkavállalók, mind a munkaadók érdekeit figyelembe fogja venni - mondta.

Munkavállalói jogok sorát szüntetné meg az új munka törvénykönyve. A Nemzetgazdasági Minisztérium péntek délután tette közzé a kormány internetes oldalán az új – várhatóan január elsején életbe lépő – Mt. tervét.

A javaslat szerint a jövőben a munkáltató hamarabb bocsáthatná el rendes felmondással a hatályos törvény szerinti védelmi időszakban lévő munkavállalóit. A táppénzen lévők, a várandósok, a szülési szabadságon lévők, a gyermekgondozás, illetve a hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal a védelmi idő alatt is közölhető a felmondás, amely a védelmi idő lejártát követő napon kezdődik. A felmondási idő rendes felmondás esetén legalább 30 nap, míg a jelenlegi jogszabály szerint ez maximum egy év is lehet.

A munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt rendes felmondással is megszüntetheti felszámolási vagy csődeljárás időtartama alatt, a munkavállaló tartós alkalmatlansága esetén, illetve ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A munkaadó a rendes felmondást határozatlan idejű munkaszerződésnél nem köteles indokolni. Az új Mt.-ből kikerülne az is, hogy a munkavállaló munkaviszonyát az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg.

Ha a parlament is elfogadja az előterjesztést, akkor megszűnik a műszakpótlék, és változik a bérpótlék: a javaslat vasárnapi munkavégzés esetén előírja a bérpótlék fizetését.

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza a KSH adataival kapcsolatban elmondta, hogy a „foglalkoztatás növekedése megfelel a szezonalitásnak”, ebből eredően a nyár végéig további növekedésre számítanak.

A közgazdász azt is kiemelte, hogy a „kormány aktivitást növelő intézkedései miatt a munkanélküliség feltehetően lassabban csökken, mint ahogy a foglalkoztatás javul. A kormány tervei szerint a következő négy évben 400 ezer fővel nőhet a foglalkoztatás, aminek mintegy háromnegyedét a közfoglalkoztatási programok teszik ki”. Hozzátette: a munkakínálat és kereslet közötti térségbeli és képzettségbeli különbségek jelentős kockázatot jelenthetnek.