A vég? - Már az FT is kételkedik az eurózóna fennmaradásában

Az euróövezetben elérkeztünk ehhez a pillanathoz - írja a Financial Times kommentátora.  Két hónappal ezelőtt úgy vélték, a legrosszabb dolog, ami történhet, hogy a válság átterjed Itáliára és Spanyolországra, a gazdasági élénkülés pedig megakad.  Ez mostanra megtörtént. A tragédia következő felvonása pedig az lesz, amikor visszatérünk a recesszióhoz. A válságnak ma már akkora az ereje, hogy felszámolja a meglévő megoldási mechanizmusokat. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) a kis államok megmentésére jött létre, Spanyolország és Olaszország esetében nem alkalmazható. Ha ehhez a szervezet hitelezési limitjét 2 ezer milliárd euróra emelnék, Franciaország elveszíteni az AAA hitelminősítését, ez viszont visszahatna az EFSF-re is, amelynek besorolását a benne résztvevő, top minősítésű tagállamok biztosítják.

Az egyetlen hosszú távú megoldás az eurókötvény, vagyis a felelősség közös viselése lenne, csakhogy ezt nem lehet egyik napról a másikra bevezetni. Az FT emlékeztet arra, hogy ehhez uniós szerződések módosítására van szükség, olyan, jelentős változtatásokra, mint az euró 1990-es bevezetése idején. Alap esetben az Európai Tanács egy-két évet töltene a tervek kidolgozásával, csak ez után kezdődhetnének meg a kormányzati egyeztetések, a tényleges bevezetés pedig évekig tartana. A krízis hatására a folyamat lerövidülhet, ám ehhez olyan politikai vezetésre lenne szükség, amely most nem áll rendelkezésre. A lap szerint ezt példázza a szánalmas vita, amely a görög-finn kétoldalú egyezség kapcsán az eurózónában kialakult. A közös gazdasági térség még most is egy olyan egyezmény apróbetűs részei miatt aggódik, amelyik valójában nem hat ki a jövőjére.

És bár Angela Merkel eddig minden válságkezelő intézkedést kezdeti tiltakozással fogadott, nem lehet tudni, hogy az eurókötvényekkel kapcsolatos eddigi merev ellenállása mennyire lesz tartós. A szerző, Wolfgang Münchau úgy látja, Berlin bizonyára kidolgozott már egy vészforgatókönyvet, de a politikai helyzet, a közeledő választások megakadályozzák a kancellárt abban, hogy határozottan kiálljon az eurózóna mellett, ez ugyanis koalíciója vereségét jelentené.

Vagyis, bár egyelőre nem látszik, hogyan maradhatna az eurózóna tagja Görögország és Itália az eurókötvények bevezetése nélkül, ugyanennyire nehéz elképzelni, hogy Németország, Hollandia és Finnország beleegyezzen a kötvények bevezetésébe. Lehetséges, hogy a válság következő fázisa olyan kemény lesz, hogy minden tagállam változtat véleményén, a kisebb gonoszt választva ezzel. Az egyetlen mentsvár jelenleg az EKB kötvényvásárlási programja. A befektetők teljesen racionálisan fogadnak az eurózóna ellen, ez pedig azt jelenti, hogy a válság folytatódik, még rosszabb és még drágább lesz.