Az EKB mutatja az irányt
Az EKB vezetése még vasárnap éjjel, többórás válságtanácskozás után – konkrét országnevek említése nélkül – jelezte: kész arra, hogy megvalósítsa még a múlt héten bejelentett kötvényvásárlási programját. Tegnap reggel Francois Baroin végképp kitisztította a képet: az olasz és a spanyol kormány takarékossági csomagja meggyőzte az EKB-t, hogy segítenie kell a két országnak – nyilatkozott a francia pénzügyminiszter a Europe 1 rádiónak. (A múlt héten hivatalosan még csak azt közölte a jegybank, hogy ismét ír és a portugál kötvényeket fog vásárolni.)
Bár azt Baroin sem árulta el, mekkora erőket vet be az EKB, egybehangzó sajtóinformációk szerint jelentős intervencióról van szó. A Reuters úgy tudja, a jegybank tegnap reggelig 700 millió euró értékben vásárolt olasz és spanyol kötvényeket, a Royal Bank of Scotland 850 milliós becslést közölt, egyes piaci szereplők szerint pedig több milliárd euró értékben vehet az EKB a két mediterrán ország adósságából. A jegybank eddig csak a portugál, az ír és a görög piacokon volt aktív, ahol összesen mintegy 74 milliárd euró értékben interveniált.
Bár hét végén a G7 és a G20 is telefonos „válságülést” tartott, Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár pedig közös nyilatkozatban üzent a piacoknak, azok időleges lenyugvása végül a jegybank erőteljes fellépésének volt köszönhető. „Az EKB ismét utolsó védvonalként lépett fel, intervenciója pedig megállítja a kötvénypiaci zuhanást” – idézte a Handelsblatt Jacques Cailloux-t, a Royal Bank of Scotland vezető közgazdászát.
Elemzők szerint a mostani beavatkozás nagyobb sikerrel kecsegtet, mint anno a görögök esetében, mivel az olasz és a spanyol gazdaság is lényegesen jobb lábakon áll, mint a hellén. Ezzel együtt az elmúlt időkig még az EKB-n belül is komoly ellenállás volt a kötvényvásárlási program újraindításával szemben, elsősorban német részről. A kritikusok szerint ugyanis ez igencsak kockázatos a jegybank számára, másrészt csak rövid távon enyhíti a bajt, és semmit sem változtat az alapproblémán, az érintett országok súlyos eladósodottságán.
Az S&P pénteki leminősítése ellenére az amerikai állampapírpiacon is csökkentek a hozamok tegnap. Ez annak köszönhető, hogy az USA legnagyobb hitelezői továbbra is bíznak a tengerentúli gazdaságban, és – az eurózónában tapasztaltakkal ellentétben – nem büntetik azt befektetéseik kivonásával.
Nyertesei is voltak a pániknak
Az elmúlt hetekben kibontakozó pániknak a legnagyobb nyertesei a kötvénypiacon a továbbra is biztos menedéknek tekintett német állampapírok voltak, amelyek kereslete masszívan nőtt, hozama pedig ennek megfelelően érezhetően csökkent. Hasonló, de már nem ennyire egyértelmű trend bontakozott ki a hitelminősítők által a legjobb minősítéssel ellátott euróövezeti országok többségénél, így Ausztria, Hollandia, Finnország és Luxemburg esetében is.A szintén AAA minősítésű Franciaországban viszont nőttek a hozamok, amelyek átlagban már 0,9 százalékkal haladják meg a német papírokéit – ez mintegy húszéves rekordnak számít. Igaz, a spanyol és az olasz piacra nehezedő nyomás enyhülése miatt hétfőn enyhén növekedésnek indult a német kötvények hozama is, a tízéves papíroké például 2,5 százalék fölé emelkedett.
A szintén AAA minősítésű Franciaországban viszont nőttek a hozamok, amelyek átlagban már 0,9 százalékkal haladják meg a német papírokéit – ez mintegy húszéves rekordnak számít. Igaz, a spanyol és az olasz piacra nehezedő nyomás enyhülése miatt hétfőn enyhén növekedésnek indult a német kötvények hozama is, a tízéves papíroké például 2,5 százalék fölé emelkedett. Eldobta a túrabotot a kancellár Egyes elemzők szerint a tőkepiaci spekulánsok azért éppen augusztus elején aktivizálódtak ismét, mert azt próbálták kihasználni, hogy a döntéshelyzetben lévő európai politikai elit nagy része ebben az időszakban tölti éves szabadságát. Igaz, szerencsére semelyikük sem ment túl messze: José Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke hazájában, Portugáliában, Olli Rehn, az EB pénzügyi biztosa finnországi szülőhelyén, Mikkeliben lazított, Angela Merkel német kancellár Dél-Tirolban túrázgatott, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter pedig a németországi Sylt szigetén napfürdőzött, amikor válságosra fordult a helyzet a piacokon. Ennek hatására végül – legalább egy-egy közös nyilatkozat erejéig – többségük megszakította szabadságát. Merkel és Sarkozy például közölte: a lehető leggyorsabban át fogják ültetni a gyakorlatba a júliusi euróövezeti csúcs döntéseit, és remélik, hogy azokra szeptember végéig rábólintanak a nemzeti parlamentek. Becammogott a medve a parkettre: a tőzsdék megremegtek a leminősítés miatt, a frankot csak nemzetközi összefogással lehet gyengíteni Több mint 20 százalékot esett a tőzsde legutóbbi, áprilisi csúcsa óta, vagyis itt a medve piac. Ahogy az várható volt, a világ tőzsdéi tegnap eséssel reagáltak az Egyesült Államok leminősítésének hírére, így a múlt heti – 2008 ősze óta nem látott – mélyrepülés után tovább csökkentek a részvényindexek. Olyan mértékű zuhanás viszont, mint amelyet a hét végén a tel-avivi tőzsde előrevetített, nem volt: az amerikai piacok nyitás után 3-4 százalékos mínuszban álltak, az európai börzéken szintén hasonló, 2–4 százalék közötti mértékben süllyedtek az árfolyamok.
Kelet-Európát ütötte meg a legkeményebben a pánik: a legnagyobb mínuszba tegnap a bukaresti, a kijevi, a moszkvai, az isztambuli és a prágai parkett került, ezeknek a tőzsdéknek a fő részvényindexei 7–9 százalékot zuhantak. Budapesten ekkora esés nem volt, 3,23 százalékos mínuszban, 19 112 ponton zárt a BUX, vagyis majdnem 22 százalékos már az esés az áprilisi csúcs óta, miközben csaknem kétéves mélyponton járunk. „A tankönyvi példa szerint ez már medve piac” – mondja Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője. Igaz az is, hogy az áprilisi csúcsban komoly szerepet játszott a Mol árfolyamának átmeneti erősödése, amely összefüggésben lehetett a Szurgutnyeftyegaz pakettjének eladásával.
A vezető részvények árfolyama kivétel nélkül csökkent. A legjobban a Richtert viselte meg az eladási hullám; a gyógyszergyári részvény 3,85 százalékos mínuszba került a kereskedés végére, ez azért is érdekes, mert a szektortárs Egis azon kevés papír között volt, amely pluszban zárta a napot. A kisebb papírok rosszabbul bírták a napot, mint a nagyok, többnek a kereskedését fel kellett függeszteni 10 százalékot meghaladó esés miatt.
A következő napok tőzsdei árfolyamait Kuti szerint az határozhatja meg, hogyan határoz holnapi ülésén a Fed. Ha az amerikai jegybank szerepét is betöltő intézmény valamiféle újabb támogatással rukkolna ki, annak hatására felpattanhatnának az árfolyamok a következő napokban. Erre – miután megszorításokat várnak – viszonylag csekély az esély.
A forint az euróval szemben eddig jól bírta a válságot, igaz, tegnap kismértékben alulteljesített a régiós devizákhoz képest, így 274 forintra emelkedett a közös valuta ára. A hazai devizahiteleseket viszont nem ez aggasztja, hanem a svájci frank megállíthatatlannak tűnő erősödése. Tegnap egy rövid ideig tartó átmeneti gyengülés után ismét erősödött az alpesi fizetőeszköz: a 256 forintot is meghaladta a frank ára. A jen is erősödött tegnap a dollárral szemben, ismét 78 jen alá csúszott a zöldhasú egységének ára.
A japán és a svájci jegybank is megpróbálta már az elmúlt napokban megfékezni országa valutájának szárnyalását, ez azonban csak átmenetileg, jóformán néhány órára sikerült nekik. „Összehangolt jegybanki intézkedésekkel viszont jó esély lehet az árfolyam-emelkedés megállítására” – mondja Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója. Hasonló intézkedésre legutóbb tavasszal, a japán földrengés után került sor, és az valóban több hónapra megakadályozta a jen erősödését.
A hazai állampapírpiacot is negatívan érintik a nemzetközi események, egyelőre viszont a három évvel ezelőttihez hasonlóan aggasztó fejlemények nincsenek – mondja Szalma Csaba. A hosszú lejáratú kötvények hozama ugyan 8 százalék fölé emelkedett, ez jelzi, hogy a befektetők elfordultak a kockázatos eszközöktől, a piac viszont nem fagyott be: vételi és eladási ajánlatok is vannak, és ezek kamatkülönbsége nem túl magas.
A jövő persze bizonytalan.
A hazai forintállampapírokból a válság előttinél több, mintegy 3700 milliárd forintnyi van most külföldi befektetőknél. Ha rózsaszín szemüvegen át nézzük a helyzetet, pozitív jel lehet, hogy tömeges eladás eddig nem volt a piacon. Ha viszont a pesszimista forgatókönyvet veszszük elő, nem tudni, mi történik, ha ez a hatalmas mennyiség vagy ennek jelentősebb része hirtelen a piacra ömlik. Annak ellenére, hogy nagy eladási hullám nem volt, a hozamgörbe hosszú vége már magasan jár – figyelmeztet Szalma. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.