Csúnya fordulatok az eurózónában, a forint mégis ellenállt

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője úgy látja, hogy a belföldi gazdasági helyzet és a kilátások lehetővé, sőt szükségessé tennék, hogy kamatot csökkentsen az MNB. Alapvetően a külföldi kockázati környezet romlása miatt egyelőre nem tette meg, s ha a helyzet nem javul, valószínűleg a következő hónapokban sem fog hozzányúlni a kamatszinthez - mondta. Arra számít azonban, hogy az év végéig még lehet egy kamatcsökkentés.

Úgy vélekedett: a jegybank stabilabb forintot szeretne, ezért ezen a ponton nem akart csökkenteni, bár a belső gazdasági folyamatok alapján lehetne és kellene is. Az MKB vezető elemzője szerint nem is jó meglepni a piacokat, a kamatcsökkentést célszerű felvezetni egy-két hónapon keresztül, hogy a piacok beárazzák, akkor látni lehet azt is, van-e valamilyen hatása az árfolyamra.

Hozzátette: a forint a legjobban teljesítő valuta volt az idén a térségben a koronával együtt, s a magyar államkötvények is nagyon jól teljesítettek. A forint és a hozamok is nagyon ellenállóak voltak, pedig elég csúnya fordulatok voltak az eurózóna adósságválságban - mondta.

"A jegybank egyelőre helyesen kivár"

A júliusi ülés során az MNB a legnagyobb kockázatot még az európai adósságválság alakulásában látta, azóta azonban a hazai inflációs folyamatokban a vártnál lényegesen gyengébb gazdasági növekedés miatt a lefelé mutató kockázatok erősödtek, így egyes piaci szereplők már most kamatcsökkentést  vártak – vélekedett Bebesy Dániel. A Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere hangsúlyozta: a feltörekvő piaci jegybankok a globális lassulásra mindenhol enyhítéssel válaszolnak, vagy a korábban várt emelés marad el, vagy – mint Törökország esetében – merész kamatvágásba kezdenek.

Bebesy kiemelte: „Nálunk a jelentős devizahitel állományból adódó pénzügyi stabilitási megfontolások ezt a logikát felülírhatják. A hazai devizapiacon egyes indikátorok, elsősorban a deviza forrásbevonás drágasága  hasonló feszültséget mutat a 2008 végi helyzethez, amit később az IMF csomag aláírása és a 300 bázispontos jegybanki kamatemelés követett”. 

A Budapest Alapkezelő elemzőinek véleménye szerint a jegybank egyelőre helyesen kivár, hisz a kamatcsökkentést követő lehetséges forintárfolyam gyengülés miatt a növekedésösztönző hatás amúgy is meglehetősen kérdéses. Könnyen az is előfordulhat, hogy jelentősebb forintgyengülés esetén az esetleges alapkamat csökkentést rövid időn belül nagyarányú emelés kellene, hogy kövesse, amit értelemszerűen el akar kerülni a jegybank.

Jövőre jöhet a kamatcsökkentés

Suppan Gergely hangsúlyozta, hogy „nem okozott meglepetést az MNB”. A TakarékBank vezető közgazdásza aláhúzta: annak ellenére sem tudta mérsékelni a kamatot a jegybank, hogy az elmúlt hónapokban az infláció lényegesen elmaradt a várakozásoktól, az inflációs kilátások javultak a nyersanyagárak és élelmiszerárak esésének következtében. Ugyanakkor a gazdasági növekedés és a fogyasztás növekedése lényegesen elmaradnak a korábbi várakozástól, és a piaci árazásokba is beépült egy 25-50 bázispontos kamatvágási várakozás a következő hat hónapra.

„Az infláció felől nézve a jegybanknak még meg kell győződnie, hogy az elmúlt egy év során kívülről érkezett ársokkok nem gyűrűznek át, így a maginfláció 3,2% százalékra való növekedése óvatosságot indokol. Ugyanakkor a legfőbb érv a kamatok tartása mellett a meredeken emelkedő pénzügyi stabilitási kockázatok, amit elsősorban a svájci frank emelkedése okozott” – vélekedett Suppan Gergely.

Mivel a hazai gazdaság kockázati megítélése romlott, és messze meghaladja a régióra jellemző értéket, továbbra sem számítanak kamatváltozásra a TakarékBank elemzői következő hónapokban, annak ellenére, hogy a 3 százalékos inflációs célt ez év végére-jövő év elejére elérhetőnek tartják, illetve az Európai Központi Bank szigorítási ciklusának valószínűsíthető megtorpanása is növelheti a mozgásteret a hazai monetáris politika előtt. Ugyanakkor 25-50 bázispontos kamatcsökkentést a jövő év második felében lehetségesnek tartanak a bank szakértői.