Megszűnhet a szigor, csúszhat az újabb kamatemelés

Az adat megfelel az uniós statisztikai hivatal július végén közölt előzetes becslésének. A havi alapon számolt infláció mértéke 0,6 százalékkal csökkent. A drágulás mérséklődését elemzők azzal magyarázzák, hogy az adósságválsággal küzdő országok költségvetésük stabilizálása érdekében sorozatban jelentik be a kiadáscsökkentő intézkedéseket, amelyek hatása a GDP-növekedési adatokon már meg is látszott.

A kedden közölt mutatók szerint az európai növekedés fő motorjának számító Németország, illetve a teljes eurózóna gazdasága a második negyedben alig kerülte el a stagnálást, ezzel a legrosszabb növekedési adatokat produkálták a recesszióból való kilábalás óta.
A mostani inflációs adat egyben azt jelenti, hogy a valutaunió drágulási üteme már az egymást követő nyolcadik hónapban haladja meg az Európai Központi Bank (EKB) kétszázalékos célját.

A részletes számokból azonban az is kitűnik, hogy a volatilis energia- és élelmiszerárakat nem tartalmazó maginfláció éves szinten 1,2 százalékra csökkent a júniusi 1,6-ről. Az adat meglepte az elemzőket, ugyanis előzetesen 1,6 százalékos mértéket vártak. A hírre az euró erősödésbe kezdett a dollárral szemben.

A vártnál jobb maginflációs mutató – illetve annak valószínűsége, hogy az energiaárak a globális gazdaság lassulása miatt már nem nőnek tovább – is azt erősíti, hogy jelenleg jóval kisebb az inflációs veszély az eurózónában, mint ahogy azt még pár hónappal ezelőtt gondolta az EKB. A testület az idén ugyanis már kétszer emelte meg a tavasszal és nyár elején még fenyegetőnek tűnő inflációs kockázatok miatt (áprilisban 2,8 százalék volt az éves drágulás mértéke) az alapkamatot.

Az áprilisi és a júliusi, egyaránt 25 bázispontos emelés után 1,5 százalékos a ráta. A júliusi csökkenő inflációs adat, illetve az eurózóna gazdaságának lassulása azt vetíti előre, hogy az EKB, ellentétben a tervekkel – szeptemberben várt a piac egy újabb 25 bázispontos emelést – az idén már nem növeli a kamatszintet.

Nem változott a brit kamat

A brit jegybank igazgatótanácsa legutóbbi ülésén egyhangúlag döntött a kamat szinten tartásáról, annak ellenére, hogy a kétszázalékos inflációs céljával szemben hónapok óta négy százalék feletti az éves drágulás mértéke – derült ki az augusztus eleji ülés tegnap közölt jegyzőkönyvéből. A jegybank döntésében a lassuló gazdasági bővülés játszott szerepet. A GDP csupán 0,2 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző három hónaphoz képest. Az euróövezeten kívüli legnagyobb uniós gazdaság központi bankja 2009 márciusa óta tartja rekordalacsony, félszázalékos szinten az irányadó kamatát.