Járai: 2004 óta mondjuk, hogy a devizahitelezés veszélyes

Egyetértett a Költségvetési Tanács a jövő évi költségvetéssel, elfogadta, de számos megjegyzést tett – mondta el sajtótájékoztatón Járai Zsigmond, a testület elnöke. Csökken az állami újraelosztás a GDP-arányos államadósság, növekednek a tartalékok – emelte ki a pozitívumokat. A Széll Kálmán Tervvel nem hasonlították össze, csak a konvergencia program fő célkitűzéseivel. Alapvetően a gazdasági pálya megalapozott, ugyanakkor hordoz kockázatokat is. Rendkívül bizonytalan például a világgazdaság növekedése, az export ezért alacsonyabb is lehet. Az adószabályok jó része még nem készült el, így ezek nehezen megítélhetők. A költségvetési hiány csökkentésére rendkívüli erőfeszítéseket kell tenni – áll a jelentésben, amelyet 2:1 arányban hoztak meg, az MNB-elnök szavazott az elfogadás ellen.

Nem tartalmazza a büdzsé tervezete az idén várható 120 milliárd forintos jegybanki veszteségből 95 milliárd forintos esedékes befizetést, figyelmeztették a kormányt, hogy esetleg még idén rendezze a tartalékfeltöltést. Ha ezt jövőre halasztják, akkor a GDP 0,3 százalékát teheti ki a többletkiadás. A tartalékfeltöltés mikéntjére rossz válasz, hogy az adófizetők pénzéből – tette hozzá.

A jövő évi tartalékok szintje az ideinél 240 milliárd forinttal nagyobb, 370 milliárd forintos a a tervezet szerint, ami a GDP 1,2 százaléka, de elképzelhető, hogy további tartalékokra is lesz szükség – mondta Járai. A kiadáscsökkentés rendkívül feszített,és esetleg a strukturális reformok felgyorsítására is szükség lehet a tartásához.

A Költségvetési Tanács számára idén nincs több forduló, az egyetértésükről tájékoztatták a kormányt is. Jövőre lesz második forduló is, amikor a Köztársasági elnököt tájékoztatják majd, és ekkor élhetnek majd a vétójoggal is. Idén, amennyiben nem értenek egyet a tervezettel, a kormánynak kellett volna visszaküldeni megfontolásra az anyagot – mondta el Járai.

Az MNB által kiszámított 300 milliárd forintos többletforrás-igénnyel nem értenek egyet, de nem akarja kritizálni. Az ÁSZ számításai szerinti lehet még nagyobb is a GDP-növekedés, bár ez korábbi becslés volt, mint az MNB által közölt 1 százalékos prognózis.

Az eurózóna növekedése 1,6-ról 1,1 százalékra csökkenhet, a német növekedés csak fele lesz a korábban várhatónak. Magyarország ugyan kikerült a válság által leginkább fenyegetett országok sorából, de továbbra is fontos, hogy az EU számára előre jelzett pálya tartása, az államadósság csökkentése. Anticiklikus gazdaságpolitika nem járható út, nincs alternatívája a szigorú költségvetésnek – fejtette ki az elnök.
Az államháztartás hiánya a GDP 2,5 százalékára csökken. Üdvözölték, hogy az óvatosabb gazdasági pályára épült a büdzsé, 1,5 százalékos növekedést feltételezve.

Elfogadható, hogy 4,2 százalékos inflációval számol a kormány, vannak, akik néhány tizeddel nagyobb, vannak, akik néhány tizeddel kisebb drágulással számolnak – fűzte hozzá a KT-elnök. Kockázatos, hogy a fogyasztás stagnálásával számolnak, ha például tömeges előtörlesztés lesz, akkor csökkenés is lehet. A beruházások és a foglalkoztatás növekedésével kapcsolatban optimistának minősítették a büdzsét.
Sem kiadási sem bevételi tételekről nincsenek még törvények, így nehéz megmondani azok a pontos hatását egyes adók növelésének, illetve a gyógyszerkassza bevételeinek megbecsüléséhez. Szükség lehet további adónemek bevezetésére, mivel további kiadáscsökkentésre már nem lát lehetőséget a tanács.

A devizahitelezéssel kapcsolatos újságírói kérdésre a volt jegybankelnök leszögezte: az MNB 2004 óta minden féléves stabilitási jelentésében benne volt, hogy a devizahitelezés veszélyes, és a pénzügyminisztert személyesen is tájékoztatták erről. Nem akarták érteni, mert ezzel lehetett pörgetni a gazdaság növekedését, így magasabb volt a GDP a reálisnál. A bankok figyelmét is felhívták, a Bankszövetségben és egyes bankoknál is, úgy érezte nem akarják megérteni a problémákat. Azzal érveltek, hogy nem jelent jelentős kockázatot, de lehet, hogy a nagyobb nyereség érdekében tettek úgy, mintha nem értenék.