Két és fél éves csúcs közelében a magyar csődkockázat

Magyarország a kilencedik legkockázatosabb szuverén adós a Bloomberg 90 kormányzatot tömörítő listája alapján. Az ötéves államadósság törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási (CDS) felár 470 bázispont környékére ugrott, amire 2009 április eleje óta nem volt példa.
„A magyar CDS-felár szintje egyrészt a terhelő fiskális múlt miatt magasabb a régiós átlagnál, de szerepet játszik a régióban rekorder adósságráta, és az adósságon belüli magas devizaarány” – mondta a Világgazdaságnak Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza. Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és azóta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, vagyis máig nem sikerült a GDP 3 százaléka alá szorítani a költségvetési hiányt. Az államadósság tavaly meghaladta a bruttó hazai termék 80 százalékát, amelyet ugyan a kormányzat 73 százalékra csökkent az év végére, azonban ez a nyugdíjvagyon terhére valósul meg.

A devizahitelesek helyzetén éppen most kíván segíteni a kormány a végtörlesztéssel, amely igen kockázatos lépés. A hétfőn este elfogadott törvény ugyanis ronthatja a pénzügyi stabilitást, mivel a várakozások szerint akár százmilliárdos nagyságrendű veszteségeket elszenvedni kénytelen bankok tovább csökkenthetik hitelkihelyezéseiket. A lépés ráadásul a forint további jelentős gyengülését hozhatja.

A magyarországi állampapírok magas CDS-felárában szerepet játszhat ugyanakkor az alacsonyabb hitelminősítés, az ország magasabb finanszírozási költsége, alacsonyabb potenciális növekedési üteme, a háztartások hatalmas fedezetlen devizakitettsége és valószínűleg a 2012 utáni évekre vonatkozóan is teljes mértékben hihető, megalapozott növekedési feltételezéseket használó, hosszú távú konszolidációs pálya hiánya is – sorolta a további kockázatokat Barta György.

A csődkockázati mutató 2009 márciusában érte el csúcsát: a CDS-jegyzésár akkor 638 bázispontra került. Bár ekkor Magyarország már hónapok óta a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Unió mentőcsomagjának védelmét élvezte, a CDS-ek globális megugrását a magyar jegyzésár sem kerülhette el. Ekkor ért mélypontjára az S&P 500-index és a korábbi bankcsődök után teljes reálgazdasági összeomlást is vizionált a piac – mondta a Világgazdaságnak Barta György. A CIB Bank vezető közgazdásza kiemelte: „belföldön is forró volt a hangulat, a 2006 óta tartó fiskális konszolidáció – részben a megkezdett reformintézkedések bukása miatt – kifulladni látszott”. Az év végére, a világgazdasági krízis mérséklődésével, illetve a Bajnai-csomaggal 200-240 bázispont körüli szintre csökkent a magyar CDS-felár.

Tavaly tavasszal robbant ki a görög válság – emlékeztetett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzője, aki szerint ez gyorsította a felár emelkedését. Az sem segített, hogy június elején Kósa Lajos és Szijjártó Péter politikusok csődközeli helyzetet vizionáltak. Nyilatkozataik  hatására két nap alatt mintegy 150 bázispontot emelkedett a felár, meghaladva a 400 bázispontos értéket. „A piac azt gondolta, hogy plusz információjuk van a politikusoknak” – indokolta Kondrát Zsolt, a CDS-felár emelkedését. Néhány nap alatt azonban 100 bázispontot esett a mutató, amint kiderült, hogy nem megalapozottak az indikációk. Suppan szerint azért is emelkedett a csődkockázati mutatónk, mert megszakadtak a tárgyalások az IMF-fel. Hasonlóan vélekedett Kondrát Zsolt: „Miután kiderült, hogy a magyar kormány nem kíván együttműködni az IMF-fel, felerősödtek a kockázatok, hogy nem tartjuk a költségvetési hiánycélt. Ez is a csődkockázat emelkedéséhez vezetett”. Suppan rámutatott: „Az év végén a Fidesz nem-ortodox gazdaságpolitikája, a különadók, a nyugdíjpénztári vagyon átvétele újra felfelé vitte a CDS-t”. A CMA DataVision szakértőinek kimutatása alapján 2010 végére hazánk bekerült a 10 legkockázatosabb adós közé, 380 bázispont közeli díjszabással.

A Széll Kálmán-terv bejelentése lefelé hozta a felárat az idei év elején, 240 bázispont körül is mozgott a mutató áprilisban, azonban a világgazdasági, illetve az euróövezeti szuverén adósságválság eszkalálódásával és a hazai kockázatok felerősödésével újra emelkedett a CDS-felár. Egyrészt a külső kockázatok hatásara romlanak a hazai növekedési kilátások, másrészt elemzők szerint a kormány végtörlesztési terve rontja a magyarországi kilátásokat. Londoni elemzők szerint az is emelhette a csődkockázati mutatót, hogy augusztus elején Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke azt mondta, az önkormányzatok egy év haladékot kérnének a hitelek tőketörlesztésére az erősödő svájci frank miatt.

Ami a jövőt illeti: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter pénteken jelentette be a jövő évi költségvetés keretszámait és azokat intézkedéseket, amelyek segítenek elérni a jövő évre kitűzött 2,5 százalékos hiánycélt. A 750 milliárd forintos csomagot az elemzők nem tartják elegendőnek, és az is kedvezőtlen előjel, hogy elsősorban bevételnövelésekre épít a kormány.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője ezzel kapcsolatban úgy látja: „kommunikációja alapján a kormány elkötelezett a hiánycél tartását illetően, a kormány tervei miatt azonban várhatóan rosszul járnak a bankok és még gyengébb lehet a növekedés”. Hozzátette, a piaci szereplők félnek egy esetleges recesszió bekövetkezésétől is, és úgy láthatják, hogy ebben az esetben a kormány nem lesz képes véghezvinni a megszorításokat.

1. Görögország 5986

2. Venezuela 1202

3. Portugália 1109

4. Pakisztán 1033

5. Argentína 890

6. Írország 812

7. Ukrajna 663

8. Olaszország 488

9. Magyarország 472

10. Horvátország 445

…

87. Svájc 66

88. Svédország 56

89. Egyesült Államok 50

90. Norvégia 46

1. Görögország 5986

2. Venezuela 1202

3. Portugália 1109

4. Pakisztán 1033

5. Argentína 890

6. Írország 812

7. Ukrajna 663

8. Olaszország 488

9. Magyarország 472

10. Horvátország 445

…

87. Svájc 66

88. Svédország 56

89. Egyesült Államok 50

90. Norvégia 46

Egy lépcsőfokkal a „bóvli” felett A múlt héten a Standard & Poor’s úgy nyilatkozott, a devizahitelek korai visszafizetése „lefelé mutató” kockázatokat okoz a hitelezésre, a növekedésre és az államháztartásra. Frank Gill, a hitelminősítő európai szuverénadósság-kockázati besorolásokért felelős igazgatója a Bloombergnek azt mondta, hogy a gazdasági növekedés 1,4 százalék lehet jövőre. Ez megfelel Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által múlt pénteken bejelentetett 1,5 százalékos növekedési prognózisnak. Gill hozzátette: Magyarország kilátása továbbra is negatív, a befektetési sáv alsó lépcsőfokán. -->