Simor: fájó a minimálbér-emelés

Simor András arról beszélt, hogy a most látszónál kedvezőbb makrogazdasági pályát várt a jegybank korábban. 2011 nyaráig a nemzetközi környezetet támogatónak bár sérülékenynek látták a jegybanknál. Lassú kilábalást, és javuló külső egyensúlyt vártak, alapvetően a nettó export húzta a gazdaságot. A belső fogyasztás és a beruházások esnek, ennek egyik oka a vállalati hitelállomány szűkülése, ami a balti országokkal együtt elszakadt a régiótól. Ezt azzal magyarázza Simor, hogy nagyobbak voltak a külső egyensúlytalanságok, illetve bizonytalanabbak a kilátások. A hitelezés szűkülése alapvetően kínálati okokra, vagyis a bankokra vezethető vissza, a kockázati tolerancia csökkenésének, az iparági kilátások romlása a fő ok, kisebb részben a bankok likviditási helyzete. A magyar bankrendszer viszonylag nyereséges volt, de visszaesett a jövedelmezőség – mondta el Simor.

Nagyon jelentős, 3 százalék feletti fiskális impulzus volt idén, ennek ellenére nem növekszik a gazdaság. Jövőre viszont a GDP 2,6 százalékát kitevő restrikció lesz, vagyis ebből a forrásból nem számíthatunk javulásra. A finanszírozási képességben elsősorban a magánszektor alkalmazkodott, az állam legfeljebb csak ciklikusan kiigazítva nevezhető javulónak – mutatott rá az MNB-elnök.

A monetáris politika dilemmája az volt az elmúlt időszakban, hogy a jelentős költségsokkok felfelé nyomták az inflációt, miközben az alacsony kereslet miatt nem volt igazán drágulási nyomás – mondta Simor.
A globális növekedési kockázatok erősödésével párhuzamosan a szuverén és banki kockázatok is egymást erősítik. Egyre több a kérdőjel a bankrendszer tőkeállományával kapcsolatban, vagyis hogy azok elegendőek-e a helyzet kezelésére. A bankok ahelyett, hogy egymást hiteleznék, beteszik az Európai Központi Bankba, és onnan történik a hitelezés is. Komoly bizalmi gondok vannak az európai bankrendszerben, ha nem is olyan súlyosak, mint 2008-ban – emelte ki a jegybankelnök. Segít rajtunk a három nagy autógyár, ennek lesz egy jelentős hatása a magyar exportra, emiatt a külső keresletnél dinamikusabban fog tudni növekedni – tette hozzá.

Van ugyanakkor egy számottevő romlás a kockázati megítélésünkben, ami eddig globális tényezőkre volt visszavezethető, de már mutatkozik benne országspecifikus tényező is. Ma már 500 bázispont felett jár a CDS-felárunk, ami komoly hatást gyakorol a forintra is. A bankok hitel-betét aránya sokat javult, a korábbi 160 százalékról 130-ra csökkent. 2010 nyarától folyamatos forráskiáramlás látható, az anyabanki források megdrágultak és beszűkült. Az anyabankok CDS-felára is drámaian megnőtt, és míg 2007-ig kedvezményesen finanszírozták a leányintézeteket, ma már a magyar CDS-hez igazítják a források árát. A hitelezés élénkülését a vállalati hitelezésben 2013-ra, a lakosságiban ez utánra teszik az MNB-ben – mutatta be Simor.

A bizonytalan gazdasági környezet, amely a vállalatokat körülveszi, alacsonyabb beruházási és foglalkoztatási dinamikát tesz lehetővé. A mezőgazdaság nélkül már 2011 második negyedévében is visszaesett volna a gazdaság teljesítménye. A versenyszférában a szabad munkahelyek száma csökkent, csak az államilag támogatott munkahelyeken nőttek az elhelyezkedési esélyek – vázolta fel a folyamatokat az MNB elnöke.

A monetáris politika új dilemmája, hogy a kereslet gyenge ugyan, de a romló kockázati megítélés, és a fogyasztást terhelő adók megnövelik az inflációt. A minimálbér-emelés külön fájó Simor szerint, ami nyilvánvalóan nem áll meg a minimálbér szintjén. Ennek az a következménye, hogy a fajlagos munkaerőköltség növekszik, jelentősen rontva a versenyképességet.

Az adóemelések hatása ki fog menni egy év alatt a rendszerből, ráadásul a vállalkozások nem tudják ráterhelni a vevőkre teljes egészében. Arra számítanak, hogy beáll egy bértorlódás, ami miatt emelni kell mindenkinek a bérét. Ennek nyomán megnő a részfoglalkoztatás, amelynek egy része nem valódi emelést jelent. Sokat beszélünk arról, hogy a jelenlegi inaktív réteg alacsony képzettségű, vagyis alacsony bérért foglalkoztatható. Már eleve magas volt az alacsony bérnél az adóék, most ezt még tovább emelik, így nem látja Simor, hogy lennének foglalkoztathatók ezek a munkavállalók.

A bankok mérlegében arra lenne igény, hogy a rossz adósok kerüljenek ki, de pont a jobb minőségű adósok fognak élni a kedvezményes végtörlesztéssel. Jelentős tőkevesztést jelent, és ezután nem is várhatjuk, hogy az anyabankok bőkezűen finanszírozzák magyarországi részlegeiket. Van egy árfolyamgyengítő hatás is, amely tovább rontja azoknak a helyzetét, akik nem tudnak a lehetőséggel élni. Ezért is választotta – kisebb rosszként – az MNB azt a megoldást, hogy a devizatartalékokból lehetővé teszik az átváltást.

Simor szerint az tud jól előrejelzni, aki gyakran teszi ezt – reagált Járai felvetésére, mivel a KT-elnök által idézett intézetek csak évente egyszer adnak ki prognózist. Megismételte Simor András: a mostani környezetben kiváró álláspontot kell, hogy a monetáris politika képviseljen.