Varga Mihály szerint a pénzintézetek előbb-utóbb előállnak azokkal a termékekkel, amely a devizahitelek rendezését teszik lehetővé úgy, hogy közben ne veszítsenek ügyfeleket sem. Úgy fogalmazott: a bankok tisztában vannak azzal, hogy helytelenül jártak el, amikor rátukmálták ügyfeleikre a devizahiteleket". Mondjuk ki nyíltan: egyszerű profitérdekből becsapták a magyar embereket".
Ugyanakkor hangsúlyozta: a devizahitelek elterjedését épp a kormány tette lehetővé. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy például Lengyelországban a pénzügyminisztérium az ottani felügyelettel és a monetáris hatósággal közösen fellépett a devizahitelek elterjedése ellen. Ennek eredményeképp ott a teljes lakossági hitelállomány csupán hat százalékát teszik ki a devizaalapú hitelek, míg Magyarországon ugyanez az arány negyven százalék.
Arról, hogy ki a felelős a devizahitelek tömeges elterjedésért kifejtette: a devizaalapú jelzáloghitelezés az első Orbán kormány utáni évben 2003-ban indult, majd 2004-től futott fel igazán. Így véleménye szerint a 2004-2008 közötti időszakot lenne érdemes vizsgálni országgyűlési bizottsági szinten.
Varga Mihály elmondta: korábban is sejtette, hogy az árfolyamkockázat kezelése nem lesz könnyű feladat, de számára is csak 2008-ban, a válság kirobbanásakor lett nyilvánvaló, hogy "ebből óriási baj lehet". Kormányra kerülésükkor pedig azzal szembesültek, hogy a devizaadósok egymás után vesztik el a fedelet a fejük fölül. Ennek a helyzetnek a kezelésére elsőként bevezették a kilakoltatási moratóriumot, majd hónapokon át tartó tárgyalások eredményeként bevezették a 180 forintos árfolyamgátat, amely azoknak nyújt segítséget, akik még tudják törleszteni a hitelüket, de a többletterheket már nem tudták vállalni. Mellettük viszont több mint 100 ezer adósnak már 90 napon túli fizetési késedelme van, az ő ingatlanjaikat a Nemzeti Eszközkezelő vásárolja majd meg. Ócsán pedig a fizetésképtelen devizahiteleseknek építenek szociális bérlakásokat sorolta az államtitkár.
Mint hangsúlyozta: már látszik, hogy hiába csökkentik az államadósságot, az ország kockázat addig nem fog mérséklődni, amíg fennáll Magyarország óriási devizakitettsége. Ezért kell hozzányúlni a devizában felvett magánadósságok problémájához is - tette hozzá.
Az egykori pénzügyminisztertől az interjúban megkérdezték azt is, vállalna-e jegybankelnökséget Simor András mandátumának lejárta után, de azt felelte sem ilyen jellegű felkérése, sem szándéka nincsen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.