"Ami a fejekben jár, azt az Isten sem tudja finanszírozni"

Ciklusonként változnak a válaszok a kérdésre, jó-e vagy rossz az állami tulajdon – mondta el megnyitójában Havas István, az Ernst&Young vezérigazgatója. Még az olyan régóta működő piacgazdaságban, mint amilyen az Egyesült Államoké, is láttunk arra is példát az elmúlt évtizedekben, hogy az állam tulajdonosi szerepvállalásában hittek, és arra is, hogy például Reagan elnök azt mondhatta, hogy az angol nyelv kilenc legijesztőbb szava az: „a kormánytól jöttem és azért vagyok itt, hogy segítsek”.

A magyar állam az alapvető funkcióit is pocsékul látja el, ez a baj, nem az, hogy mennyi a feladata – fogalmazott az első, igen szenvedélyes vitaszekcióban Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója. Négyévente új világ jön, széttöredezett a működés. Mondhatunk olyan mondatokat, hogy nemzeti értékeket és munka alapú gazdaságot követnek, de az állam csak beszél a hosszú távú érdekekről, közben pedig rövid távú célok szerint működik - fogalmazott. Ráadásul a gazdasági válság idején mindenki az államtól vár el segítséget, pedig „amik itt ma járnak a fejekben, azt az isten sem tudja finanszírozni, nemhogy az állam” – mondta.

Az előző tizenöt év után nem meglepő, hogy a társadalom rossznak látja az állam hatékonyságát, ez azonban nem azt jelenti, hogy az állam csak rossz lehet, hanem azt, hogy javítani kell – válaszolt Fodor István, a Budapesti Városüzemeltetési Központ elnöke. Egy cég működésének minősége nem függ attól, hogy ki a tulajdonos, nonprofitot csinálni is épp olyan nehéz, mint nyereséges céget. Nálunk most a monopolhelyzetben lévő közszolgáltatásnál nem lenne szabad megengedni, hogy részt vegyen a magántőke, az állam szerepe a helyére kell, hogy kerüljön – tette hozzá. És nem elég ott lennie az államnak, jól kell működni. Például ne a politika nevezze ki a vezetőket. 

A kisebb rossz

Az állam feladata minden olyan terület, ahol a haszon közös. A versenyszférában az államnak nincs helye, csak szabályozóként. Van, amikor a magánmonopólium helyett a kisebbik rosszat, az állami tulajdont kell választani, de ezt nem élhetjük meg sikerként – mondta Bojár Gábor, a Graphisoft vezérigazgatója. A magántőke profitorientáltsága szerinte biztosítja, hogy a pozíciókra az arra legalkalmasabbak kerüljenek. Juhász Miklós, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke erre azt válaszolta: lehet, hogy a cégvezetők személyes ambíciói ezt nem engedik, a politikában viszont természetes a váltás. Vannak területek, amelyeket nem érdemes üzleti alapon megszervezni, ilyen például a posta vagy az energiaszolgáltatás.

Mit vár el a tulajdonos?

Ne keveredjen a megrendelő, a szabályozó és a tulajdonosi funkció, akkor jó, ha az állam ezeket szétválasztva látja el – véli Horváth Gergely, az MNV Zrt. vezérigazgatója. Az általános tulajdonosi feladatok legyenek ugyanolyanok, mint egy magáncégnél, de jelenjenek meg az állami szerephez köthetőek is. A közszolgáltatásokat közösségi tulajdonban érdemes működtetni, mert így lehet a lakossági kiadásokat a legjobban csökkenteni – mondta Szita Károly kaposvári polgármester. Beszélt azonban arról is: nem mindegy, hogy az állam vagy az önkormányzat látja el a feladatokat. A vízszolgáltatás például olcsóbb lehet városi kézben, mint államiban vagy regionális szinten. Urbán Zoltán, az MFB elnök-vezérigazgató-helyettese arról beszélt: az állami cégek dolgozóit nem a több bérrel lehet elcsábítani, hanem a társadalmi felelősségvállalás ígéretével, azzal, hogy ott lehet igazán hozzáadott értéket teremteni. A teljesítményértékelés azonban nem térhet el a magánszektorétól.

Állami cégek piaci versenyben

Rosszabb helyzetű kistérségekben nem fogja senki sem vállalni a postai feladatokat, csak az állam, mert nem éri meg – mondta Geszti László, a Magyar Posta vezérigazgatója. Nehéz elvárni egyszerre azt, hogy versenyezzenek és hogy feleljenek is meg a legszigorúbb követelményeknek, például az átláthatóságban, amelyekkel egy magáncégnek nem kell törődnie. Értékelni kell a teljes társadalmi költséget is, nem csak a közvetlen kiadásokat és bevételeket – tette hozzá Szarvas Ferenc, a MÁV elnök-vezérigazgatója. Az MVM-csoportnak is versenykörnyezetben kell helytállnia – mondta Bács Zalán, a cég stratégiai vezérigazgató-helyettese. Mint elmondta, az MVM keresi a versenyt, és készen áll az új kihívásokra.