Ezeket a kiskapukat használhatják ki az ex-evások

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (IDEA) alábbi elemzésében az eva esetleges kivezetésének következményeit vizsgálja. Az adónem megszüntetésével a jelenlegi állapothoz képest csökkenhet a gazdasági aktivitás, illetve alacsonyabbak lehetnek az összesített költségvetési bevételek is. Emellett az eva kivezetése az adóadminisztrációs terhek kormányzati kommunikációban számos alkalommal hangoztatott csökkentésének deklarált szándékával is ütközik.

Az eva legfőbb előnye az egyszerű adminisztrációja, illetve, hogy számos adónemet – a személyi jövedelemadót (egyéni vállalkozóknál), az általános forgalmi adót (nincs befizetés és vissza-igénylési lehetőség), valamint a társasági adót  (társas vállalkozásoknál) – kiváltva relatíve alacsony adóterhelést jelent.  Az eva adóalanyi körébe jóval nehezebb bekerülni, mint kikerülni onnan. A legfontosabb korlátot az az előírás jelenti, amely szerint az adóévet megelőző évben az árbevételnek 25 millió forint alatt kell teljesülnie, illetve már az aktuális adóév előtt két évvel nyilatkozni kell a belépési szándékról. Ha abból indulunk ki, hogy egy tulajdonos vállalkozási tevékenységéből származó nettó jövedelmét kívánja maximalizálni, érthetővé válik, hogy miért is számít az Orbán-kormány az eva megszüntetésével többletbevételre.

Az eva kiszámítása és bevallása, illetve az adóelőleg fizetési szabályai egyszerűek, az átláthatóság miatt ráadásul kevésbé számíthat az adóalany hatósági ellenőrzésre. Mindezek alapján tehát az eva egy kedvező adóterhet jelent, ami hozzájárulhat a rejtett jövedelmek kifehéredéséhez. Az adómorálra gyakorolt hatások azonban már nem ilyen egyértelműek. Semjén András, Tóth István János és Fazekas Mihály tanulmányukban összefoglalják a legfontosabb érveket az eva fenntartása ellen.  A költségeket egyrészt nem lehet levonni az adóalapból, az evázóknak így nem érdekük, hogy számlát kérjenek a vállalkozásuk érdekében felmerülő költségeikről, ahogyan az is előfordulhat, hogy a számlát olyan cégnek kérik inkább, amelyek el tudják számolni azt, ezzel csökkentve adófizetési kötelezettségét. Empirikus vizsgálatok szerint az áfabevételek csökkenése összefüggésbe hozható az evakör kiteljesedésével is: a megállapítás mögött az a feltételezés áll, hogy az eva inkább kedvezőtlenül hatott az adómorálra, növelte az áfacsalás (a jövedelemeltitkolás) lehetőségét. Ezt támasztja alá, hogy az evakulcs 2006-os drasztikus emelése után kevesen léptek ki ebből az adózói körből, sőt, a 2010-es emelés után sem indult kilépési hullám. 

Az eva emellett ösztönözheti a nem legális foglalkoztatást is, hiszen a vállalkozásoknak ebben az esetben nem áll érdekükben bérköltség elszámolása. További ellenérv, hogy az evával jogosulatlan előnyhöz juthatnak bizonyos – önkényesen kiválasztott – ágazatok, amelyek költséghányada jellemző tevékenységükből adódóan alacsony (például a szellemi tevékenység).

Az eva megszüntetésével kapcsolatban viszont az állami bevétel csökkenésének irányába muta-tó kockázatok kerülnek többségbe, elsősorban annak okán, hogy az érintett vállalkozások idővel bizonyosan érdemben reagálnak majd a megváltozott helyzetre. A jövőre becsülhető mintegy 610 milliárd forint bruttó árbevétel mellett (27 százalékos áfakulccsal számolva) az evázók 22 milliárd forinttal kevesebb bevételt fizetnének be a költségvetésbe, mintha ezt társasági adóalanyként tennék. Az eva megszüntetésével ugyanakkor az e körből kikerülők úgy is dönthetnek, hogy költséghányadukat – fiktív számlák segítségével – 40 százalékra emelik.

A költségeket ebben az esetben magánfogyasztásra fordítanák, az áfát azonban e tételek után is visszaigényelnék – az adózás előtti eredmény csökkenésével így a teljes adófizetés a korábbi evás szinten maradna. Megjegyzendő, hogy a társasági adóadóalap a szerteágazó lehetőségek – a társasági adóról szóló törvényben nevesített csökkentő tételek és kedvezmények – révén legálisan is csökkenthető. Valószerűbb azt feltételezni, hogy hosszabb távon az eredetileg alacsonyabb költséghányadú ex evások költségeinek nettó árbevételhez viszonyított aránya közeledik majd valamelyest az azonos ágazatban tevékenykedő, eredetileg társasági adózású vállalkozások magasabb átlagához.

Az adóterhelés növelésével emellett csökkenhet a gazdasági aktivitás. Különösen igaz lehet ez a csekély árbevételű vállalkozásokra/vállalkozókra, számukra ugyanis nem éri meg, hogy társasági adózásba menjenek át, vagy normál egyéni vállalkozók legyenek, mivel az adminisztrációs költségek ebben az esetben az árbevételhez képest relatíve magasak. Ez a kör az eva megszüntetésével megbízási szerződéssel juthat legális jövedelemhez, ezzel azonban a korábbiakhoz képest egyértelműen rosszabbul jár. Esetleg élhetnek költségszámlák gyűjtésével, más vállalkozásoktól „vásárlásával” egy „ismerős” vállalkozás számára, amely ennek fejében valamilyen módon kifizeti őket.