Korlátlan pénztárcájú segítő kell

A reggeli, 312 forintos szintről 318 forint közelébe gyengült tegnap a forint az euróval szemben, így történelmi mélypontra esett. A régiós devizák is veszítettek értékükből, de a forintnál jóval kevesebbet, és ezt is jórészt korrigálták a nap folyamán. A forint nem csak a régiótól maradt le, de egyenesen a világ legrosszabbul teljesítő devizája lett a tegnapi kereskedésben. A devizaadósok szempontjából fontos svájci frank árfolyama a 252 forintos szintről 256-ra emelkedett napközben, estére azonban az euróval együtt valamelyest visszakorrigált.

A piac már beárazott egy 1,5–2 százalékpontos alapkamatemelést, ennek bekövetkezte után van reális esély arra, hogy némileg megnyugodjanak a befektetők, és megálljon a forint gyengülése, vagy hogy ismét kelendővé váljanak a magyar állampapírok. Létezik egy másik lehetőség is: ha valaki – nemzetközi szervezet vagy partnerország – hitelesen és hihetően vállalja a magyar adósságfinanszírozást.

Semmi extra, egyszeri lépés, bejelentés, hír vagy éppen külföldi folyamat nem tehető felelőssé a forint tegnapi gyengüléséért, inkább arról van szó, hogy egymásra rakódtak az elmúlt hetek befektetői bizalmat gyengítő, a hangulatot rontó eseményei, kezdve a kedvezményes végtörlesztés megvalósításával, a hitelminősítők hétvégi bejelentésén át, a tegnapi sikertelen kötvényaukcióig – véli Samu János.

A Concorde Értékpapír Zrt elemzője lapunknak leszögezte: a rossz hangulat marad egészen addig, amíg a Magyar Nemzeti Bank nem emeli meg az alapkamatot, mégpedig 150, de inkább 200 bázisponttal. Ám még ez sem biztos, hogy meggyőzné a piacokat arról, hogy finanszírozható marad a magyar államháztartás. Ha pedig a piaci hangulat nem fordul meg, nehezen elképzelhető, hogy egy „korlátlan pénztárcájú” segítő nélkül Magyarország elboldogul.

Mint ismert, 2008 őszén pontosan ez történt: akkor a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank közös készenléti megállapodás-csomagot hagyott jóvá, ami megnyugtatta a piacokat, és tartós változást hozott a Magyarországgal kapcsolatos hangulatban.

Ugyanakkor a kormányzat most deklarálja: nem kér az IMF-ből, és annak „diktátumából”. Tegnap például Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője, valamint Cséfalvay Zoltán, a gazdasági tárca államtitkára beszélt erről. A szóvivő még azt is hozzátette televíziós interjújában: „nem akartuk, hogy külföldről bármilyen nemzetközi pénzügyi szervezet diktálja a magyar kormánynak az intézkedéseket és kényszerítsen megszorításokat a magyar kormányra.” Szavai szerint akkor arról is döntöttek, hogy hiteles, átlátható gazdaságpolitikával Magyarország képes lesz magát a pénzpiacokról finanszírozni.

Az IMF-EU-Világbank helyett a kormány – legalábbis az elmúlt hónapok megnyilvánulásaiból és törekvéseiből ez tűnik ki – jelentős szabad felhasználású forrásokkal rendelkező országokat igyekszik megnyerni arra, hogy magyar államadósságot vásároljon. Kína az egyik – Fellegi Tamás fejlesztési miniszter jelenleg is Kínában tárgyal, és jelezte: a kínai alapok, bankok vásárolnak magyar államkötvényeket és forintban denominált értékpapírokat, és ez vonatkozik „a jelenre és a jövőre”. A másik ország, amelyre tettek, Szaúd-Arábia, ahol pár hete Orbán Viktor kormányfő vezetésével népes magyar küldöttség járt, s ahol szó esett adósságfinanszírozásról is.

„Elvben Kína vagy Szaúd-Arábia megoldást jelenthet, számukra a magyar adósság finanszírozása aprópénznek számít” – mondta Samu, hozzátéve azonban: kérdés, hogy hajlandók-e ezt megtenni, s milyen feltételekkel. „Ám a piacokat igazából csak az nyugtathatná meg, ha mind a két fél részéről elhangzana bejelentés. Azaz amíg Kína vagy Szaúd-Arábia be nem jelenti, hogy mekkora összeget ad, s azt mennyire transzparensen, kiszámíthatóan veheti igénybe Magyarország.” Samu szerint egyébként nagyjából 10 milliárd dollár körüli összegre lenne szükség ilyen keretek között.

Ezt megelőzően utoljára 2008 októberében voltak sikertelen állampapír-aukciók. A hat hetes dkj-vel akkoriban is voltak gondok, két aukció is eredménytelenül zárult a szerény érdeklődés miatt, emellett 2008. október 22-én a három éves kötvény kibocsátása is sikertelen lett. Ugyanezen a napon a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa rendkívüli ülésén 3 százalékponttal 11,5 százalékosra emelte az alapkamatot. Október 26-án jelentették be a készenléti hitelmegállapodást, igaz, még a részletek és a végleges jóváhagyás nélkül.

Ezt megelőzően utoljára 2008 októberében voltak sikertelen állampapír-aukciók. A hat hetes dkj-vel akkoriban is voltak gondok, két aukció is eredménytelenül zárult a szerény érdeklődés miatt, emellett 2008. október 22-én a három éves kötvény kibocsátása is sikertelen lett. Ugyanezen a napon a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa rendkívüli ülésén 3 százalékponttal 11,5 százalékosra emelte az alapkamatot. Október 26-án jelentették be a készenléti hitelmegállapodást, igaz, még a részletek és a végleges jóváhagyás nélkül. -->