A kormánynak nincs lehetősége a kereslet ösztönzésére, ha ilyet tesz, azonnal a kockázati prémium növekedésével jár. A kormány a GDP 3,5 százalékának megfelelő pozitív impulzust adott a gazdaságnak, mégsincs növekedés. A jegybank mozgástere is korlátos, alacsony kamatok kellenének, de a forint sem gyengülhet. Ha leértékelik a forintot, az nem csak a devizahitelesek adóssága, de az államé is nő, hiszen az államadósság fele devizában van. Baltikumban bérmérsékléssel próbálták a versenyképességet növelni, de ez is kétélű fegyver, nagyobb adóssággal, kisebb fogyasztással járhat.
A gazdaságpolitika egy dolgot tehet: kiszámítható környezetet teremt, kitart egy pálya mellett, ez beindíthatja a növekedést - mondja a szakember. A kormány dolgozik ezen, a hiányt kordában tartja, és vannak strukturális átalakítási tervek. A szabályozói bizonytalanság viszont a gazdaság szereplőit a beruházások elhalasztására készteti.
Biztosítani kell, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer hatékonyan működjön, és eljussanak a megtakarítások a gazdaságba. 2011 nyaráig erőteljesen nőtt az export, a belső kereslet alacsony maradt viszont, a folyó fizetési mérleg is javult, pozitív maradt. A GDP-t az export húzta, a belföldi lakossági fogyasztás és a beruházások szintje viszont alacsony. 3,4 százalékos GDP-arányos impulzus volt, a kétharmadát a lakosság, a többit a vállalatok adták. Jövőre ezzel szemben megszorítás lesz.
A vállalati hitelek visszaesése folytatódott a kínálati oldal visszafogottsága miatt. A bankoknak lett volna elég tőkéjük és likviditásuk, de a kockázatok miatt nem adtak hitelt. Mostanra viszont már a bankok hitelezési képessége is csökkent - figyelmeztet Csermely. Nyárig csökkenő inflációval számolt az MNB, és kamatcsökkenést valószínűsítettek.
Augusztusban viszont romlani kezdtek a kilátások, a globális növekedés fenntarthatósága fiskális támogatás nélkül bizonytalanná vált. A szuverén válság és a bankválság egyre inkább összefonódik, a kölcsönös hitelezés és garanciavállalások miatt egyszerre emelkednek a kockázati feláraik. Az EKB próbálja megállítani, hogy egymást fertőzzék az államok és a bankok, megvásárolja a válságban lévő országok állampapírjait, a bankoknak pedig forrást próbál nyújtani.
A magyar gazdaságot a válság számos ponton érinti. Az exportlehetőségek beszűkülnek, mivel a legfontosabb kereskedelmi partnerünk az EU. A kockázati megítélésünk is romlik, a forint gyengül, az állampapírhozamok emelkednek. A magas svájci frank kitettség miatt a régiós átlagnál gyorsabban romlik a kockázati megítélésünk, mint a régiónak. Ha az anyabankok helyzete romlik, a leányaiknak is nehezebben adnak forrást, így a hitelezési feltételek nem fognak javulni. A háztartási hiteleknél csak 2013-ra lesz olyan fordulat, hogy több hitelt vesznek fel, mint amennyit törlesztenek, a vállalatoknál ez 2012 végére következhet be.
A következő időszakban óriási költségvetési kiigazítás jön, a lakosságnál és a vállalatoknál is nőnek majd a terhek. Az infláció viszont csökkenhetne, a költség oldali része kiárazódik, a kormányzati intézkedések viszont növelik az inflációt. A gyenge forint és a nagy mértékű minimálbér-emelés is inflációt gerjeszthet. Ezek továbbra sem teszik lehetővé, hogy a jegybank lazítással próbálja meg elősegíteni a gazdaság növekedését - mondta az MNB ügyvezető igazgatója.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.