Orbán kérése: búcsú az evától

A Fidesz-frakció meg fogja szavazni az egyszerűsített vállalkozói adó eltörlését, bár a megszüntetés nekik sem tetszik – a képviselőcsoport hivatalos nyilatkozatai és a parlamenti folyosói pletykák alapján legalábbis így állt az eva helyzete hétfőn. A jövő évi adótörvények módosító javaslatainak vitájára a tegnapi, éjszakába nyúló ülésnap végén került csak sor, de a délelőtti Fidesz-frakcióülés után már nyilvános volt a kormánypárt álláspontja. Egyértelműnek azonban csak a legnagyobb jóindulattal lehetett volna nevezni.

Lázár János frakcióvezető, aki alig egy hete még azt nyilatkozta, hogy nem szeretné, ha eltörölnék az evát, tegnap délelőtt már arról beszélt, hogy a képviselőcsoport „tudomásul veszi” Orbán Viktor tervét az egyszerűsített adó megszüntetéséről. A kiszivárgó hírek arról szóltak, hogy a miniszterelnök háromnegyed órán át magyarázta a fideszeseknek, miért van szükség az eva eltörlésére, végső érvként pedig annyi hangzott el, hogy az ország nincs olyan gazdasági helyzetben, amelyben más lehetőség volna.

Mégis elképzelhető, hogy Orbán eredeti terve felpuhul. Lázár például már rögtön a frakcióülés után felvetette, hogy jövőre még maradhatna az eva, csupán magasabb kulccsal, és 2013-tól vezetnék ki. Rogán Antal, a gazdasági bizottság elnöke pedig egy olyan ötlettel állt elő, amely szerint akkor lehetne mód kivezetni az evát, ha az szja keretein belül lehetőség nyílna az átalányadózás bővítésére.

Hogy mi valósul meg a kormánypárt adóterveiből, két héten belül derülhet ki. A kormány elvileg csütörtökön dönt, mely módosítókat támogatja, jövő hétfőn pedig szavazhatnak a képviselők a törvénytervezet átírásáról. Ezek után egy héttel, november 21-én jöhet el a parlamenti végszavazás – és nem okozna nagy meglepetést, ha közvetlenül a zárószavazás előtt még benyújtanának néhány, akár a szöveget alapjaiban is átíró javaslatot.

A legtöbb cég addig is pesszimistán fogadja az eva-elképzeléseket. A legáltalánosabb kritika az, hogy egy, a vállalatok és az állam számára is egyszerű, jó tervezhetőséget biztosító adónem helyett jönne más, jóval bonyolultabb. A kivezetés támogatói ellenben azzal érvelnek, hogy az eva részben a szürkegazdaság felé terelhetett több céget. Giró-Szász András kormányszóvivő pedig azt mondta: a költségvetés 50 milliárd forint többletbevételhez juthat, ha megszüntetik az evát.

Az eva nyolc éve számokban

A 2003-as bevezetésekor az EVA azonnal várakozásokat felülmúló adóbevételt hozott az államháztartásnak. Akkor egész évre számított a szaktárca 16 milliárdos bevételre, ehhez képest az első hat hónapban 20 milliárd, egész évben pedig 31 milliárd forint érkezett a kasszába. Mindez összesen 60 ezer, erre az adózási formára áttért vállalkozástól. Egy évvel később már mintegy 80 ezren "eváztak", majd ez a szám két év alatt több mint százezerig kúszott fel, majd a 2006-os 108 ezres csúcs után lassan csökkenni kezdett, vissza a jelenlegi körülbelül 100 ezerre. Érdekesség, hogy eleinte az egyéni vállalkozók voltak enyhe többségben, mára ez megfordult, 60 százalékban a társas vállalkozások, cégek adóznak így. És míg az összlétszám hullámzott, a bevétel évről évre nőtt: a százmilliárdos határt 2006-ban lépte át, 2010-ben pedig már 181 milliárd forint folyt be ilyen formában a cégektől. Ez azt jelenti, hogy átlagosan nagyjából 2 millió forint adót fizet, vagyis hatmilliós bevétele van egy evás cégnek. Az adózási formát évi 25 milliós bevételig választhatja egy vállalkozás, az áfás bevételnek jelenleg a 30 százalékát kell így leadóznia - eredetileg 15 milliós határról és 15 százalékról indult a kulcs, 2005-ben emelték meg a határt, 2006-ban a kulcsot 25-re, tavaly pedig a mai értékre - , plusz a helyi iparűzési adó felét. Budapesten ez így összesen 30+1 százalékot jelent. Ha az adóbevételből kalkulálunk visszafelé, akkor eszerint összesen nagyságrendileg 600 milliárdos bruttó bevétellel dolgoznak az evás cégek. Ez általános 25 százalékos áfakulccsal számolva nettó 480 milliárd forint, ez "normál" módon adózva 48 milliárdos társaságiadó-bevételhez és 120 milliárdos áfához, összesen 168 milliárdhoz juttatná az államot. Jövőre, 27 százalékos áfával az áfa 130 milliárd lenne. Ez persze csak tankönyvi modell, a valóságban a költségek elszámolásától kezdve az áfakör és -kulcsok eltérésein át a különböző adóalap-csökkentő tételekig sokmindenen múlik az állami bevétel. Becsülni emiatt meglehetősen nehéz a változás makrogazdasági hatását. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a megszüntetéssel egyébként 50 milliárdos pluszhoz juthat az államkassza, részletes számításokat egyelőre nem közöltek.

Eva Tao Eva Tao Eva Tao Eva Tao

Adózás után jövedelem

5 080 4 958 4 445 4 580 3 810 4 202 2 540 3 446

A költségvetés

bevétele***

3 810 3 932 3 810 3 675 3 810 3 418 3 810 2 904

Forrás: IDEA Intézet elemzése Jobb mint a semmi, rosszabb, mint az eva A Rogán Antal által említett átalányadózás lényege, hogy annak az egyéni vállalkozónak, akinek nincs másutt főállása, és az összbevétele nem több 15 millió forintnál, az áfa nélküli bevételének egy törvényben meghatározott hányada után kell csak személyi jövedelemadót fizetnie. A többi átalányköltség, ami fő szabály szerint 40 százalék, vagyis a maradék 60 százalék az adóköteles. Ha például 10 milliós nettó bevétele van, akkor az adója a következőképp áll össze: 6 millió forint szorozva az adóalapkiegészítésnek nevezett 1,27-es kulccsal, majd ennek az egésznek kell a 16 százalékát kell személyi jövedelemadóként befizetnie. Ez 1 219 000 forint. Ezzel azonban nem ússza meg az iparűzési adót és a járulékokat, valamint az áfafizetést sem. Az adóterhelés jellemzően magasabb mint egy evás vállalkozóé. -->