Pánikhangulat az eurózónában

Ha eddig bárki azt gondolta volna, a görög adósságválság eljutott a mélypontjára, tegnap rájöhetett: a krízis java még hátravan. Európai politikusok kivétel nélkül világvége-hangulatban kommentálták Jeórjiosz Papandreu hétfő esti bejelentését, miszerint az athéni kormány népszavazást ír ki az EU–EKB–IMF-hitelcsomag érdekében elfogadott megállapodásról.

Nem véletlen az európai vezetők pánikszerű reakciója, Görögország ugyanis a válság kezdete óta, az elmúlt másfél évben folyamatos sztrájkok és tüntetések hazája lett. Nem kell nagy képzelőerő kitalálni, mekkora támogatottsága van a választók körében a mentőcsomagnak.

Pontosabban azoknak a súlyos intézkedéseknek, amelyeket a két, százmilliárd eurót meghaladó hitelért cserébe elfogadott a görög parlament. Az elutasítás kockázatát megerősíti a Commerzbank elemzőinek tegnapi értékelése is: ebben felidézték, hogy a legfrissebb felmérések alapján a lakosság 60 százaléka ellenzi az egyezséget.

Az újabb görög mentőcsomagot, amely komoly áldozatokat vár el a kontinens bankjaitól is, több egyeztetés után, a múlt csütörtökre virradóra fogadták el az eurózóna vezetői. A többek között a görög adósság egy részének leírását, illetve egy új hitelprogramot tartalmazó megoldás részleteinek a kidolgozását azonban megnehezítheti Papandreu indítványa, egy esetleges elutasítás pedig lehetetlenné teszi, ami nemcsak államcsődöt jelent, hanem akár Görögország távozását is az euróövezetből.

A Commerzbank elemzőinek forgatókönyve szerint Görögország egy elutasítás után fizetésképtelenné válik, és ez először a görög bankokra mér súlyos csapást. Megközelíti ugyanis az 50 milliárd eurót a görög kormánynyal szembeni hazai banki követelések értéke. Így „aligha lesz elkerülhető” a görög pénzügyi rendszer összeomlása. A bankokat valószínűleg államosítanák, korlátozni kellene a bankbetétekről kivehető pénz mennyiségét, és meg kellene tiltani a külföldre irányuló euróátutalásokat. A következő lépés valószínűsíthetően az euróövezet elhagyása, hiszen így Athén visszaszerzi az önálló monetáris és költségvetés-politikai cselekvés lehetőségét. Ez azonban csak rövid távon jelenthet előnyt, hiszen az újból bevezetendő drachma azonnal és meredeken, nagyjából 50 százalékkal leértékelődhet. Ez pedig azt jelenti az elemzők szerint, hogy Görögország akkor is fizetésképtelenné válik – például nem tud bért és nyugdíjt fizetni –, ha felfüggeszti adósságainak a törlesztését. Mellesleg, tehetjük hozzá, a görögök távozása beszámíthatatlan következményekkel járhat az egész euróövezetre nézve is.

Ezt mérlegelhették azok a görög kormánypárti politikusok is, akik hevesen utasították el a Papandreu által közölt tervet. Köztük volt Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter is, aki közölte, az európai vezetőkhöz hasonlóan vele sem egyeztetett a kormányfő a népszavazás tervéről. A Paszok hat vezető parlamenti képviselője pedig lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, sőt, egyikük ki is lépett a frakcióból, így a szociáldemokrata párt többsége mindössze két főre apadt. Könnyen folytatódhat a lemorzsolódás péntekig, amikor bizalmi szavazás dönt a kormány sorsáról. Papandreu ráadásul tegnap estére válságtanácskozásra hívta kabinetjét, sajtóértesülések a lemondást sem tartják kizártnak. Könnyen elképzelhető tehát, hogy referendum helyett a görög választók hamarosan előre hozott parlamenti választások miatt lesznek kénytelenek az urnákhoz járulni.

Válságtanácskozás a G20-csúcs előtt

A görög válság kiéleződése nyomán válságtanácskozást tartanak ma Cannes-ban a G20 csütörtök–pénteki csúcstalálkozója előtt. A találkozón, amelyről Nicolas Sarkozy francia államfő és Angela Merkel német kancellár döntött, e két politikus mellett az Európai Unió, az Európai Tanács, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetői vesznek részt. Merkel és Sarkozy külön megbeszélést tart a görög féllel, feltehetőleg Jeórjiosz Papandreuval.

Gyükeri Mercédesz Válságtanácskozás a G20-csúcs előtt A görög válság kiéleződése nyomán válságtanácskozást tartanak ma Cannes-ban a G20 csütörtök–pénteki csúcstalálkozója előtt. A találkozón, amelyről Nicolas Sarkozy francia államfő és Angela Merkel német kancellár döntött, e két politikus mellett az Európai Unió, az Európai Tanács, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetői vesznek részt. Merkel és Sarkozy külön megbeszélést tart a görög féllel, feltehetőleg Jeórjiosz Papandreuval. Zuhannak a tőzsdék Jelentős mértékben estek kedden az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek a görög bejelentést követően. Délután

a londoni FTSE 100 3,61, a frankfurti DAX 30 5,98 százalékos, míg a párizsi CAC 40 5,53 százalékos mínuszban állt. Több nagy bank papírjaival, így a Société Générale és az Intesa Sanpaolo részvényeivel is 10 százalékot meghaladó mínuszban kereskedtek. A New York-i piacok is több mint kétszázalékos mínuszban kezdték a kereskedést. -->