A mezőgazdaság rántja fel a magyar gazdaságot

A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az előző negyedévhez viszonyítva 0,5 százalék volt a növekedés - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. A harmadik negyedévi adat megegyezik az előzetesen közölttel. Az előzetes adat megjelenése előtt az elemzők 1 százalék alatti növekedést prognosztizáltak a harmadik negyedévre éves alapon.

A kiigazítatlan adatok alapján a gazdasági teljesítmény – öt negyedéven át tartó – csökkenése 2010 első negyedévében megállt. Az azóta gyorsuló ütemű növekedés 2011. második negyedévtől enyhülő ütembe fordult. A növekedés súlypontja az ipari termelésről, illetve a külkereskedelmi többletről a mezőgazdaságra került át – írja a KSH. Az Európai Unió (EU27) bruttó hazai terméke 2011 harmadik negyedévében 1,3 százalékkal bővült az előző év azonos negyedévhez viszonyítva.

A magyar gazdaság egészét tekintve heterogén az ágazatok harmadik negyedévi teljesítménye. A mezőgazdaság átlagos teljesítményt mutat, de az előző évi alacsony szinthez képest ez jelentős növekedést (28,5 százalék) jelent. A növénytermesztés volumene elsősorban a gabonafélék, az ipari növények, valamint a zöldségfélék előző évit meghaladó terméseredményei következtében emelkedett, míg az állattenyésztésé – a sok éve tartó folyamatokhoz hasonlóan – stagnált, állapította meg a KSH.

Az adatokat kommentálva Árokszállási Zoltán azt mondta: az előzetes adatok szerint ezekre a számokra számítottak, nyers adatok a megjelenésükkor pozitív meglepést okoztak a piacon, bár a szeptemberi ipari termelési, a külkereskedelmi mérleg adatai alapján már számítani lehetet 1,5 százalék körüli növekedésre.

A kilátásról szólva azonban úgy fogalmazott: azok nem túl kedvezőek. Hozzátette: a negyedik negyedévben sem számít már arra, hogy GDP-növekedés elérje az 1 százalékot a múlt év hasonló időszakával összevetve, a jövő évben pedig a recesszió kockázata több, mint 50 százalékos.

Az elemező szerint arra van esély, hogy a gazdasági növekedés enyhe csökkenésbe, stagnálásba válthat át, az Erste Banknak előrejelzése szerint 0,2 százalékos lehet a megtorpanás.

A mezőgazdaság 1,3 százalékkal járult hozzá a növekedéshez. Az ipar hozzáadott értéke 3,5 százalékkal növekedett, főként a feldolgozóiparban bekövetkezett 4,6 százalékos bővülés következtében. Az ipari termelés motorja – az elmúlt negyedévekhez képest kisebb mértékű növekedés ellenére – változatlanul az exportorientált vállalatok teljesítménye. Átlag feletti volumenbővülést regisztráltunk a járműgyártásban, a textília, ruházat, bőr és bőrtermék, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék, valamint a gumi-, műanyag és nem fém ásványi termék gyártásában. Az élelmiszer, ital és dohány-termék gyártása az első félévi csökkenés után növekedést mutatott, ami egyrészt az előző évinél nagyobb volumenű mezőgazdasági terméssel, másrészt a népegészségügyi termékdíj bevezetését megelőző készletre termeléssel áll összefüggésben.

Ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása csökkent, elsősorban a híradás-technikai berendezések és az elektronikus fogyasztási cikkek iránti exportkereslet mérséklődésének következményeként. Az ipar egészében 0,9 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez. Az építőipar teljesítményének hatodik éve történő visszaesése tovább folytatódott (-14,3 százalék). A további szűkülést a nagyberuházások hiánya és a lakásépítések visszaesése okozta. A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar együttesen 1,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez – mutat rá az elemzés.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 0,9 százalékkal csökkent, így 0,3 százalékponttal mérsékelte a GDP változását. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén 1,9 százalékos csök-kenés következett be főként a vendéglátás és a nagykereskedelem volumenének visszaesése miatt. A szállítás, raktározás területén 0,5 százalékos teljesítménybővülés mutatkozott elsősorban a közúti áruszállítás növekedése következtében. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítményének csökkenésében fontos szerepet játszott, hogy a bankok hitelaktivitása nem mutatott lényeges javulást, miközben az újonnan kihelyezett hitelek volumencsökkenését az emelkedő kamatmarzsok tompították. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke lényegében stagnált.  A termékadók- és támogatások egyenlege 0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP harmadik negyedévi növekedéséhez.

A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása 2011 harmadik negyedévében stagnált. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,1 százalékos emelkedést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadásán belül az élvezeti cikkek, a lakberendezés és a szabadidős és kulturális szolgáltatások volumene kis mértékben emelkedett, míg a közlekedésé lényegében változatlan maradt. Volumencsökkenés mutatkozott az élelmiszerek fogyasztásában, a lakás-szolgáltatásoknál és a vendéglátás- és szálláshely-szolgáltatásoknál az előző év azonos időszakához képest.  A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,9 százalékkal lett alacsonyabb. A közösségi fogyasztás 1,4 százalékkal esett.  Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 0,2 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest és -0,2 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához – mutat rá a KSH.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás visszaesése ismét jelentős mértékű, 8,6 százalékos volt. Mindez -1,6 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Az építési beruházások továbbra is jelentős mértékben elmaradtak az egy évvel korábbi mértéktől. Ugyanakkor a gép- és berendezés-beruházások jelentősen nőttek, főként a járműgyártás, a gép, gépi berendezés gyártása, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyár-tása, a gyógyszergyártás, a vegyi anyag, termékgyártás ágazatokban regisztrált növekedésnek köszönhető-en. A nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkenés jelentkezett. Jelentős visszaesés a nagy súlyú ágazatok közül az ingatlanügyletek és a szállítás, raktározás nemzetgazdasági ágakban volt megfigyelhető.

A készletek állománya a harmadik negyedévben folyó áron 175 milliárd  forinttal nőtt (alapvetően gáz és mező-gazdasági termék), míg az előző év azonos időszakában 22 milliárd  forint volt a növekedés.  A bruttó felhalmozás -2,3 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához.  A belföldi felhasználás a harmadik negyedévben összességében 2,6 százalékkal csökkent.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, folyó áron 594 milliárd  forint aktívum keletkezett. Ha-bár mind az export mind az import továbbra is növekedést mutatott, az importnövekedés üteme (3,3 százalék) továbbra is kisebb mértékű, mint az exporté (7,6 százalék). Az áruforgalom exportja 7,7 százalék, importja 3,5 százalékkal nőtt. A gépek, szállítóeszközök és feldolgozott termékek exportja és importja az átlagnál nagyobb mértékű, míg az élelmiszerek, italok, alkoholtermékek átlag alatti növekedést mutattak. Az energiahordozók importvolumene emelkedett a gáz behozatal növekedésének köszönhetően, míg a kőolaj és kőolajtermékek behozatala csökkent. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 6,8 százalékkal, míg importja 1,8 százalékkal nőtt.  A külkereskedelmi forgalom pozitív egyenlege 3,9 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez.

A szezonálisan kiigazított adatok1 szerint 2011 harmadik negyedévében a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest. A mezőgazdaság 5,9 százalékkal nőtt mutatott, míg az ipar 0,7 százalékos, az építőipar 3,6 százalékos, a szolgáltatások összesen pedig 0,3 százalékos mérséklődést mutatott. A háztartások fogyasztási kiadása 0,4 százalékkal, a kormányzattól származó természetbeni juttatások pedig 0,1 százalékkal nőttek. A közösségi fogyasztás 0,6 százalékos, a végső fogyasztás 0,3 százalékos növekedést mutatott. Az export 1,4 százalékkal, míg az import 0,9 százalékkal nőtt.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió bruttó hazai terméke 2011 harmadik negyedévében 1,3 százalékkal bővült az előző év azonos negyedévhez viszonyítva. A rendelkezésre álló adatok szerint az EU tagország-ok több mint felében, köztük Magyarországon is, az EU átlaga fölötti volt a gazdasági növekedés. Öt tagországban: Cipruson, Dániában, Görögországban, Portugáliában és Szlovéniában csökkent a GDP volumene.

A bruttó hazai termék volumene az harmadik negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 1,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.