Emellett az EKB értesült az alaptörvényhez kapcsolódó olyan új jogszabálytervezetről is, amely lehetővé tenné a törvényalkotók számára az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egy szervezetben való összevonását. Ezt a jogszabálytervezetet nem nyújtották be az EKB-nak konzultáció céljából.
Az EKB Kormányzótanácsa 2011. december 22-én elfogadta az új véleményt a Magyar Nemzeti Bank függetlenségéről. A véleményben a testület aggodalmának ad hangot, többek között a következők miatt:
Az MNB-ről szóló törvénytervezet jegybanki függetlenséget veszélyeztető rendelkezései, különös tekintettel az MNB döntéshozó testületei összetételének állandó változtatására, a Monetáris Tanács tagjai számának növelésére, valamint az alelnökök számának – az MNB igényeinek gondos mérlegelése nélküli – esetleges emelésére, felvetik annak a kérdését, hogy az említettek felhasználhatók-e a döntéshozatali folyamat jegybanki függetlenségre nézve hátrányos befolyásolására.
Az alaptörvényhez kapcsolódó új törvénytervezetnek a jegybankelnök függetlenségét érintő rendelkezései, nevezetesen, hogy olyan új elnök kinevezésével, aki az MNB elnöke fölé rendelt pozíciót töltene be (vagyis az MNB elnöke az új intézmény alelnöke lenne), sérülne az MNB elnökének személyes függetlensége. Ez a Központi Bankok Európai Rendszere alapokmánya 14.2 cikkének a nemzeti központi banki elnökök elbocsátásának lehetséges okairól szóló rendelkezéseit is megszegné.
Az EKB Kormányzótanácsa arra kéri a magyar hatóságokat, hogy konzultációs gyakorlatukat hozzák összhangba az európai uniós jogszabályokkal, és tegyenek eleget az EKB-val való konzultációs kötelezettségüknek. A jegybanktörvény 18 hónapon belüli három jelentős módosítása összeegyeztethetetlen a jogbiztonság elvével.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.