Az IMF nem fog "visszajönni a pénzéért" - A kormányra várnak

– Múlt pénteken bombaként robbant a hír, hogy megszakadtak a tárgyalások a magyar kormány, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság között; delegációik idő előtt távoztak hazánkból. Később a kormány azt közölte, csupán előkészítő látogatásról volt szó, amely a tervezettnél valóban korábban ért véget. Pontosan mi is történt a múlt héten?

– A tények teljesen evidensek. Első körben a magyar kormány elővigyázatossági pénzügyi segítséget kért az IMF-től és a bizottságtól (erre november közepén került sor – a szerk). Ezt követően azzal a kéréssel fordult a szervezetekhez, hogy nem a formális tárgyalások részeként, hanem annak előkészítése céljából találkozhasson képviselőikkel. Az informális egyeztetést a bizottság részéről Barbara Kaufmann, a gazdasági és pénzügyi főigazgatóság főosztályvezetője vezette, és én is részt vettem a találkozók egy részén múlt hét szerdán és csütörtökön. Olli Rehn uniós gazdasági és pénzügyi biztos végül csütörtökön az IMF-fel szorosan egyeztetve döntött úgy, hogy az adott körülmények között nem látja célszerűnek az előkészítő megbeszélések folytatását.

– Olli Rehn szóvivője útján már akkor közölte, döntése összefüggésben van a magyar jegybank függetlenségét állítólag veszélyeztető törvénymódosító tervezettel. Egybehangzó sajtóértesülések szerint emellett a pénzügyi stabilitási törvény parlament elé terjesztett változatát, valamint az IMF-hitel fajtáját illetően voltak a legnagyobb nézetkülönbségek. Meg tudja ezt erősíteni?
– Sem az IMF, sem a bizottság nem állt elő semmilyen váratlan javaslattal. Amikor a bizottság megkapta a kormány kérését, előbb tájékoztatta arról a Gazdasági és Pénzügyi Bizottságot (EFC), majd a november végi Ecofin-ülés elé terjesztette, és teljesen világos álláspont alakult ki ezekben a kérdésekben. Ezzel az állásponttal a magyar kormánynak is tisztában kellett lennie, hiszen mindkét testületben képviselve van. A bizottság delegációja ezzel a mandátummal jött Budapestre, és világos választ várt ezekben a kérdésekben a kormánytól. Csütörtök estig azonban nem kapott ilyen választ, sőt többszöri kérésünk ellenére – nagy meglepetésünkre – a kormány benyújtotta a jegybanktörvényre vonatkozó javaslatot.

– Végül is akkor ez a legfőbb konfliktusforrás?
– Alapvető kérdés, hogy a jegybanktörvény összhangban van-e az uniós szerződésekkel, garantált-e a jegybank függetlensége. Elképzelhető, hogy Rogán Antal péntek délutáni módosító javaslatai orvosolhatják ezeket az aggályokat, időre van azonban szükség ennek megvizsgálásához

– Ezt tehát egyelőre nem látják biztosítottnak?
– Nem szeretnék néhány óra alatt állást foglalni olyan kérdésekben, amelyek évtizedekre meghatározhatják Magyarország sorsát. Ugyanez a helyzet a pénzügyi stabilitási törvénnyel, amelynek előbb látnunk kell a végleges tervezetét.
– Míg a kormány eredetileg egy lazább, védőernyőként szolgáló elővigyázatossági hitel mellett tette le a voksát, addig a valutaalap egy szigorúbb feltételrendszerű, készenléti hitelkeretet tart lehetségesnek. Melyik tűnik jelenleg valószínűbb kimenetelnek?
– Senkinek nem célja, hogy ráerőltessen az országra egy olyan megállapodást, amely nem jó neki, viszont garantálni kell a segítség hatékonyságát. Nem látom esélyét annak, hogy a bizottság ellentmondana ennek az IMF-véleménynek.

– És hogyan tovább most? Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint január 10-e körül kezdődhetnek a hivatalos tárgyalások.
– Egyelőre a magyar kormány válaszára várunk – ettől függ, hogy a bizottsági delegáció mikor és milyen keretek között tér vissza.
– Meddig kell a magyar kormánynak válaszolnia, és mi az, amit ennek a válasznak tartalmaznia kellene ahhoz, hogy megindulhassanak az egyeztetések?
– A válaszadásnak nincs konkrét határideje. Mivel már a november végi EFC- és Ecofin-ülésen megfogalmazódtak ezek az aggályok, a tisztázásuk nélkül nehéz továbblépni.

– A bizottság állítólag szeretné elkerülni, hogy a kormány ezekben a kérdésekben törvénybe betonozza saját álláspontját, és így állítsa kész helyzet elé Brüsszelt. Valóban vannak ilyen aggodalmaik?
– Három teljesen egyenrangú partner tárgyalásáról van szó. Nehéz lenne azonban érdemi tárgyalást folytatni, ha olyan helyzettel szembesülne bármelyik fél, amelyen nem lehet változtatni. Ezt ugyanis már aligha lehetne tárgyalásnak nevezni.

Világgazdaság - Wéber Balázs-->