Ismét Simort támadják

Hideg zuhanyként érte a szakmát az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága által bedobott ötlet, miszerint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) összevonnák a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB). A 2010-es választások körül már felröppent, hogy egy kézben fognák össze a két felügyeleti területet, azóta viszont úgy tűnt, hogy kiáll a kormány a kettébontott rendszer mellett. A jelenlegi megoldás, miszerint a mikro- és makroprudenciális hatóság két külön szervezet, a régióban egyedül Lengyelországban van érvényben jelenleg.

A lépésnek inkább a tálalása, az előkészítetlensége, illetve a sejthető politikai indíték az, ami felháborodást okozott. Az úgynevezett átmeneti törvényhez benyújtott módosító rövid szövegéből ugyanis kitűnik, hogy Simor András jelenlegi jegybankelnökből a PSZÁF-elnökkel együtt alelnököt csinálna, az új intézmény élére pedig új vezetőt tenne. Azt nem teszik lehetővé az uniós szabályok, hogy Simor helyére más kerüljön. A tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón már visszakozott is Giró-Szász András, szerinte nincs is kormányzati szándék az egyesítésre, csak nyitva akarták hagyni a lehetőséget, hogy a következő 5-10 évben a mindenkori kormány meghozhassa a döntést.

A szakmai vitát egyébként is a döntés előtt szokás lefolytatni – nyilatkozta lapunknak Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára, aki a Magyar Közgazdasági Társaság alelnökeként arról számolt be, hogy ilyen egyeztetés nem történt. Sőt, elvárható lenne, hogy a nemzetközi szervezetekkel, az IMF-fel és a BIS-szel is konzultáljon a kormány egy ilyen előterjesztést megelőzően, ami a volt jegybankelnök tudomása szerint ugyancsak nem történt meg. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy az elmúlt három évben élénk nemzetközi vita folyik az ügyben, és vannak szakmai érvek az összevonás mellett.

További részletek a mai Világgazdaságban!