Orbán: Verem a fejem a falba, a posztkommunista átmenetet megspórolhattuk volna

A lap szombati számában megjelent interjúban a kormányfő azzal kapcsolatban, hogy a delegáció elutazott, azt mondta: egy tárgyalássorozat számos regényes taktikai elemet is tartalmaz, ne hagyjuk, hogy ezek elvonják a figyelmünket. Beszélt arról is, hogy aki Brüsszelben soha nem vállal konfliktust, az nem képviselheti jól a hazáját.

"Nem kell megriadni, nem kell bebújni az asztal alá, hanem nyílt vitákban kell megvédeni az álláspontunkat" - fogalmazott.

Megerősítette, amikor december elején arról beszélt, hogy a hónapközepén támadás éri majd Magyarországot, a második leminősítésre gondolt, néhány további lépéssel együtt.

"Azokban a napokban kezdődött meg több európai ország leminősítése, nyilvánvaló volt, hogy Magyarországot is meg fogják találni" - mondta. Hozzátette: tudni kell azonban, hogy a bajt magunknak köszönhetjük.

"Mindezt, ami történik, a szocialista kormányzás hozta a nyakunkba az államadósság minden mértéken túli felhalmozásával" - fogalmazott, hozzátéve, hogy aki nincs eladósodva, az ezeket a támadásokat részben elkerüli, részben könnyedén elhárítja.

Az államadósság mértékével kapcsolatban kifejtette, hogy az egész Európát érintő válság miatt a forint árfolyama gyengül, s ez növeli az adósságunk mértékét. Az adósság elleni harcot a kedvezőtlen árfolyamok idején is folytatni kell. Előrevetítette: ennek lesz látható és érezhető eredménye, mivel ha a válság enyhül és a forint magához tér, az adósságszintünk is esni fog.

A magyar gazdaság minimális növekedésével kapcsolatban azt mondta: nemcsak itthon, hanem egész Európában önmagában jelentős eredménynek számít az elért színvonal megvédése. Ma ez a realitás - szögezte le a kormányfő. Hozzátette, ha nem hozták volna meg a nagy és negatív visszhangokat kiváltó döntéseket, akkor a magyar gazdaság recesszióban lenne, és viselhetnénk a visszaesés minden következményét. Példaként említette, hogy meg tudták őrizni például a nyugdíjak reálértékét.

A törvényalkotás gyorsaságával összefüggésben beszélt arról is, hogy dicséretnek veszi azt, amikor azt taglalják, hogy Magyarországon nem egyszerűen kormányzás, hanem rendszerváltás zajlik. Szerinte a posztkommunista tehertételtől mentes, nyugat-európai értelemben vett demokrácia felépítése csak tavaly kezdődhetett meg.

Arra a kérdésre, mely szerint Brüsszelnek már annyira elege van a magyar kormányfőből, hogy informális csatornákon keresik az utódját, Orbán Viktor azt mondta: "amikor ilyen rémhírek keringenek, akkor úgy érzem, hogy jó úton haladunk, és ilyenkor érzem politikai közösségünk erejét is".

Szerinte egy életerős ellenzék nem abban reménykedik, hogy valahogy majd belülről szétesik az ellenfele, vagy egy nagyhatalmi központ kiüti riválisát, hanem hogy meg tudja győzni a választók többségét. A kormányfő szerint "abban reménykedni szánalmas, hogy majd valakik leváltják nekik a miniszterelnököt".

Szólt arról is, hogy a kormányzás alatt továbbra is közvetlen kapcsolatban marad majd az emberekkel. Emlékeztetett: több millió levelet küldött ki, több konzultációba is bevonta őket és jövőre is lesz legalább két alkalom, amikor konzultációra fogja hívni őket. Kifejtette: számára különösen fontos, hogy legyen az országban több millió ember, aki tudja, hogy az ő oldalukon áll, értük dolgozik.

Az új választójogi törvényt ért ellenzéki kritikákkal kapcsolatban felidézte: amikor 1989-ben az Ellenzéki Kerekasztal és a kommunisták egyeztetésén ott ültek, és a választójogi rendszerről vitatkoztak, akkor is sokan gondolták, hogy a választójogi rendszerrel lehet választást nyerni. Mint mondta, a szocialisták akkor tiszta egyéni választókerületi rendszert akartak.

"Verem a fejem a falba, hogy ezt megakadályoztuk, mert 1990 után összesen egy képviselőjük lett volna a parlamentben, és az egész posztkommunista átmenetet megspórolhattuk volna" - fogalmazott. Hozzátette: megtanulta, hogy a választást nem választási rendszerrel, hanem a kormányzati vagy ellenzéki teljesítménnyel lehet megnyerni.