Beköszönt a recesszió, az MNB semmit sem tehet

Magyarország idén recessziót élhet át az elemzők szerint. A napokban a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, Cséfalvai Zoltán is úgy fogalmazott, komoly esély van arra, hogy a magyar gazdaság recesszióba kerül. Forrásaink szerint a kabinet azt várja a Magyar Nemzeti Banktól, hogy jelzáloglevelek, valamint vállalati kötvények vásárlásával pörgesse fel a gazdasági növekedést. A lapunk által megkérdezett elemzők azonban úgy gondolják, hogy ezek a lépések nem tudnák talpra állítani a gazdaságot.

Természetesen elvileg volna rá lehetőség, hogy az MNB jelzálogkötvényeket vagy akár vállalati kötvényeket vásároljon, de ez nem segítené a gazdaság fő motorjainak számító ágazatokat – mondta a Világgazdaságnak Jobbágy Sándor, a CIB Bank közgazdásza. Úgy látja, ezeknek az instrumentumok a piaca igen csekély méretű, a vállalati kötvények esetében másodpiacról lényegében nem is beszélhetünk. Hasonlóan vélekedett Suppan Gergely. „Vállalati kötvénypiac gyakorlatilag nincs Magyarországon” – mondta lapunknak a TakarékBank vezető elemzője.

„Felesleges addig alternatív monetáris politikai eszközök bevetésén gondolkodni, ameddig nem tudjuk lecsökkenteni az alapkamatot” – vélekedett Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere. A Fed és a nyugati jegybankok azért kényszerültek ilyen megoldásokra, mert likviditási csapdába kerültek, a nulla százalék közeli alapkamatot már egyszerűen nem lehetett jelentősen tovább vágni – tette hozzá.

Jobbágy Sándor úgy látja, a gazdaság gyengülő teljesítménye mögötti tényezőkre egyébként sem lenne hatása egy ilyen intézkedésnek. A gazdaság kedvezőtlen teljesítménye mögött meghúzódó probléma a szakértő meglátása szerint munkaerő-piaci jellegű, valamint azt a belső kereslet gyengesége okozza. „A növekedés fő motorjának számító export lassulására, vagy a vállalati hitelezés visszaesésére nem lenne hatással a program. Emiatt azt gondolom, nem valószínűsíthető, hogy ilyen lépések élénkíthetnék a magyar gazdaságot” – tette hozzá.

A TakarékBank vezető közgazdásza, Suppan Gergely emlékeztetett, az elmúlt időszakban voltak 1-2 milliárd forintos kibocsátástok, például az E-star dobott piacra kötvényeket, de ezeket lejegyeztek a bankok.  Magyarországon nincsenek olyan cégek, amelyek 10 milliárd forintos tételben tudnának kötvényeket kibocsátani, a hitelfelvételek általában 100-200 millió forint körül szoktak lenne, ilyen összegben pedig nem is éri meg kötvényeket piacra dobni – mondta el Suppan. Kiemelte: „Az OTP-n és a Molon kívül nem nagyon vannak olyan cégek, amelyeknek milliárdos hiteligényük lenne. Ezeknek a vállalatoknak a kötvényeit vehetnék.” Bebesy Dániel szerint leegyszerűsítve Mol és OTP kötvényeket vehetne az állam, mert nincs fejlett vállalati kötvénypiacunk. Úgy látja, nehéz lenne eldöntetni, hogy mely kötvényeket vegye meg az állam, és felvetheti a korrupció gyanúját is. Ha az MNB mérlegfőösszege elkezdene növekedni a monetáris stimulus miatt, akkor gyengülésnek indulna a forint, amely veszélyes lehet a pénzügyi stabilitásra nézve – mutatott rá Bebesy.

Az MNB a válság kirobbanása után már belefogott egy jelzáloglevél-vásárlási programba, de igen kevés jelentkező volt, tehát nincs jelentős kereslet – mondta Suppan. Az Egyesült Államokban hatott a hasonló monetáris expanzió, a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve is beleszólt a piaci folyamatokba. Amerikába nagy a jelzálogpiac, ezért működhetett a stimulus, Magyarországon vagyont ez egy kis szegmens – magyarázta a TakarékBank vezető közgazdásza.

„A jelzáloglevél-vásárlással csak kifejezetten szakosított pénzintézeteknek adhatna hitelt az MNB, amely talán csökkenthetné a forrásköltségeket, és ezek a bankok tudnának alacsonyabb kamattal hitelt adni” – mutatott rá Suppan. Szavai szerint jelentős gazdasági növekedést nem eredményeznének a lépések.

Tovább emelkedhet a kamat

Tavaly novemberben és decemberben egyaránt 50 bázispontos szigorítást hajtott végre az MNB, így 7 százalékra emelkedett a kamat. A jegybanknak a Magyarországgal kapcsolatos aggodalmak, a forint gyengülése, így az inflációs kockázatok felerősödése miatt kellett lépnie. Szakértők ma újabb 50 bázispontos kamatemelést várnak, ugyanakkor vannak olyan hangok is a piacon, amelyek szerint elegendő lenne 25 pontos emelés.