Elemző: Ha be akarunk csődölni, akkor be fogunk

„Ez egy komolytalan dolog” – válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök az MR1 Kossuth Rádió reggeli műsorában arra a kérdésre, hogy foglalkozik-e az államcsőd lehetőségével.

Könnyű rémhíreket terjeszteni, de „ennek levét aztán mindig a magyarok isszák meg” – vélekedett a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a külföldiek idehozzák a pénzüket, hogy az Európában ma legjobb üzletet jelentő magyar állampapírt megvásárolják.

Közben beetetik a magyarokat az államcsődszöveggel, ők meg a pénzüket ahelyett, hogy egyébként - mint a külföldiek - itt, Magyarországon a legjobb befektetésbe tennék, elkezdik kivinni az országból – fogalmazott Orbán.

Arra biztatta a magyar embereket, hogy higgyenek: ha egy angol, egy amerikai vagy egy német befektetőnek megéri magyar állampapírt vásárolni, akkor nekik is.

Magyarországon a gazdaság állapotát tekintve nem lenne szükségszerű az államcsőd – mondta Bebesy Dániel a Világgazdaság Online-nak, hozzátéve, hogy a likviditási gondok és a komolyabb szolvencia problémák közötti különbség nehezen definiálható. A Budapest Alapkezelő portfólió-menedzser kiemelte, szerinte még van esély a változtatásra, a kérdés a gazdaságpolitikai döntéshozók elkötelezettsége.

„Magyarországon nem makrogazdasági probléma van, hanem hitelességi. Ha be akarunk csődölni, akkor be fogunk, de ez nem lenne szükségszerű” – hangsúlyozta Bebesy Dániel.

A szakértő szerint jelentős gazdaságpolitikai irányváltásra lenne szükség a hitelesség javítására. A befektetők most beárazták, hogy megállapodunk az EU-val és az IMF-fel. „A 10 éves államkötvények hozama 11 százalékról 9,50 körüli szintre csökkent.”

Hasonlóan vélekedett Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács volt elnöke a Világgazdaságnak adott ma megjelent interjújában. Szerinte szükséges egy új gazdaságpolitika megvalósítása, mert fenntarthatatlan a magas kötvényhozamok mellett az államadósság finanszírozása.

Kijelentette: „egy gazdaságpolitikai fordulat gyors hozamfelár-csökkenést képes hozni. Ehhez azonban mélyreható intézményi és személyi változások is szükségesek lehetnek”.

Újra megszakadhat az IMF-program

Arra a felvetésünkre, miszerint a kormányzat az IMF-megállapodás után esetleg megszakítaná-e a programot – mint ahogy történt 2010-ben is –, ha a világgazdasági környezet javul, Bebesy Dániel azt mondta: „Ezt a lehetőséget nem lehet kizárni a kormány eddigi tevékenysége alapján”.

A Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere úgy vélekedett, az IMF-program megszakítása abban az esetben is előfordulhat, ha javul a gazdaság állapota, és akkor is, hogy rosszabbra fordulnak a dolgok.

„Ha romlik a helyzet az IMF-programmal, és egyre nagyobb lesz az elégedetlenség – ahogy például Görögországban történik –, akkor megszakadhat az együttműködés” – mutatott rá a Bebesy. Szavai szerint erre a választásokhoz közeledve kerülhet sor.

Arra a kérdésünkre, hogy megéri-e államkötvényt vásárolni elmondta: „befektetői szemmel nem gondolom, hogy vásárolni kellene.” Az elmúlt hetekben külföldről és belföldről is pozitív hírek érkeztek. Az Európai Központi Bank 3 éves hiteltendere valamint a kedvező olasz és spanyol kötvényaukciók javították a hangulatot. Magyarországon pedig az IMF-fel való együttműködés kapcsán érkeztek pozitív hírek – mondta Bebesy. „Nem gondolom azt, hogy rendeződött az eurózóna helyzete, és az sem biztos, hogy az optimizmus tartós lesz Magyarországgal szemben” – zárta elemzését.