Az amerikai sajtóban a The New York Times idézte a belga külügyminisztert, aki szerint az EU-nak a tagállamok estében a gazdaságiak mellett a politikai kritériumok teljesítését is ellenőriznie kell.
A The Wall Street Journal szerint az uniós jogszabályok betartatásáért felelős bizottság nem érintett egy sor olyan változtatást, amely az emberi jogi csoportok szerint azzal fenyeget, hogy a Fidesz megerősíti hatalmát a magyar politikai rendszerben.
A német sajtóban a Frankfurter Allgemeine Zeitung című konzervatív lap A kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen című írásban számolt be a kifogásolt törvényekről. A demokrácia és a pénztárca körüli aggodalomról című írásban kiemelték, a kormányban nemcsak az uniós partnerek csalódtak, hanem - közvélemény-kutatások szerint - sok magyar is.
Georg-Paul Hefty Felelősség című kommentárban emelte ki, hogy Orbán Viktor felszólalása az EP-ben az intézmény felértékelődésével egyenlő, hiszen "a nemzeti parlament iránti kormányzati felelősség" ezzel a lépéssel az uniós "tagállamok európai felelősségévé válik".
A Die Welt című konzervatív lap Az EU eljárást indít Magyarország ellen címmel számolt be az EB döntéséről, idézve a német kormány emberi jogi megbízottját, aki aggodalmának adott hangot az igazságszolgáltatás függetlenségét és a véleménynyilvánítás szabadságát illetően."A médiatörvényt át kell dolgozni" - jelentette ki.
A Financial Times Deutschland című lap Európa bemelegít Magyarország ellen címmel számolt be a kötelezettségszegési eljárásokról, megjegyezve, egyes EP-képviselők keményebb intézkedést fontolgatnak. A Handelsblatt című lap az EB nyomás alá helyezi a magyar kormányt címmel számolt be az EU-eljárásokról, amelyek célja, hogy "az erény útjára kényszerítsék Budapestet". A Der Tagesspiegel című liberális lap az EB döntéseiről szóló beszámoló mellett kommentárt is közölt, amely szerint "a központi bank és az igazságszolgáltatás függetlenségének a megnyirbálásával szakadt el a cérna" a Bizottságnál.
A Berliner Zeitung című baloldali lap az EB döntéseiről szóló cikk mellett Az EU megfékezheti Orbánt című kommentárban megállapította: a magyar parlamenti ellenzék "erőtlen, az ellenzék az utcákon pedig - még - gyenge", így csak az európai intézmények tudják a miniszterelnököt "a szabályok és jogi normák betartására kényszeríteni." A Spiegel Online-nak Az Európai Kelet jobbra fordul című cikke szerint "az EU eljárást indít Budapest ellen, mert félti a demokráciát, pedig a baj sokkal nagyobb: Kelet-Európa többi részén is törnek előre a populisták és a nacionalisták."
A belga sajtóban a La Libre Belgique című lap idézte a Médiatanács közleményét, mely szerint a Klubrádió licencengedélyét semmilyen hatóság nem vonta vissza. Azt is idézték, hogy a rádió frekvenciahasználati joga 12 év után végérvényesen lejárt, és világos feltételekkel írtak ki pályázatot, a hatályos jogszabályok szerint.
A francia sajtóban a liberális Le Monde idézte Viviane Reding EU-biztost, aki szerint csak a kérdéses törvények módosítása nyugtathatja meg a Bizottságot. A konzervatív Le Figaro szerint Orbán Viktor azért megy Strasbourgba, hogy "szembeszálljon Európával". A Libération úgy véli, Orbán Viktor a teljes jobboldal egységesítése érdekében többek közt retorikája egy részét a szélsőségesektől veszi át.
Az osztrák sajtóban a Die Presse szerint az Európai Unió frontális támadása a magyar alkotmány ellen nemcsak külpolitikai dilemma elé állítja Orbán Viktort: a magyar kormányfő belpolitikai síkon is sarokba van szorítva. Külön kommentárban a lap rámutatott: Orbán új Magyarországot épített föl, amelyben sorra erodálták a hatalmi ágak szétválasztását.
A Der Standard feltűnőnek nevezte, hogy az "Orbánhoz közel álló üzletemberek által irányított médiumok újabban erőteljesen szítják az EU-ellenes hangulatot. A lap kommentátora úgy véli, hogy megnőtt a magyar államcsőd veszélye. A Kuriernak nyilatkozó Johannes Hahn EU-biztos leszögezte: a magyar kormány demokratikus választás nyomán került hatalomra, az általa hozott intézkedéseknek azonban összhangban kell állniuk az uniós joggal. A svájci sajtóban a Neue Zürcher Zeitung szerint Orbán egyes bírálói nem érik be a három pont miatt indított eljárással, hanem az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárást sürgetnek, ám ez a követelés túlzott.
A lengyel sajtóban Jerzy Buzek a Gazeta Wyborczaban közölt interjújában kiemeli, hogy a magyar kormány politikája csak az előzmények, egyebek közt a elődöktől átvett ország súlyos gazdasági helyzetének figyelembevételével értékelhető.
A brit sajtóban a The Times szerint Magyarország meghajolt az Európai Bizottság hatalmas nyomása előtt, és közölte, hogy hajlandó változtatni néhány újonnan meghozott törvényén.
A The Daily Telegraph című lap Magyarországot csőd fenyegeti, ha az EU elveszíti türelmét címmel jelentetett meg írást. A The Economist című hetilap Budapest kontra Brüsszel című cikkében azt írták: a magyarok hozzászoktak az idegen uralomhoz. Időnként lakosai segítik a megszállókat, másszor az útjukba állnak. Általában mindkettő igaz volt valamennyire. Ez a hagyományos taktika azonban kevésbé sikeres az ország jelenlegi hűbérura, az EU alatt, különösen azt figyelembe véve, hogy az ország önként csatlakozott a klubhoz.
A The Guardian című baloldali lap Orbán Viktor tönkretette Magyarország 1989-es álmait című cikkben azt írta, hogy Európának - szigorúan ragaszkodva alapvető törvényei és normái tiszteletben tartásához - továbbra is reagálnia kell arra kihívásra, amelyet Magyarország intéz ellene.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.