Lenyomta a válság az innovációt

A pénzügyi válság után is folytatódó világgazdasági bizonytalanság erősen rontotta a vállalkozások innovációs képességét is 10 vállalatból kilenc számolt be arról, hogy nehezebben jut külső finanszírozáshoz, illetve arról, hogy óvatosabbá vált a kockázatvállalás tekintetében.

 A kérdéseket a GE megbízásából a StrategyOne független közvélemény kutató és tanácsadó cég tette fel 22 ország (Magyarország nem volt köztük) 2800 vállalati felsővezetőjének. Egészen pontosan: a vállalkozások 88 százaléka vélte úgy, hogy egyre nehezebb kockázati tőkéhez, magánbefektetéshez vagy állami finanszírozáshoz jutni, míg 77 százalék szerint csökkent vagy átértékelődött a vállalkozás kockázatvállalási hajlandósága.  A felmérésben szereplő 22 ország közül a legnagyobb arányban a franciaországi (89 százalék) az egyesült királysági (88 százalék) és a németországi (84 százalék) válaszadók mondták azt, hogy a gazdasági válság miatt egyre nehezebben jutnak innovációs tőkéhez.

Mindazonáltal a felmérésben résztvevő felsővezetők szerint most minden eddiginél szorosabb a kapcsolat az innováció és a versenyképesség között. 92 százaléka vélte úgy, hogy az innováció a versenyképesebb nemzetgazdaság legfontosabb kelléke, 86 százalék szerint pedig az innováció kínálja a legjobb módszert új munkahelyek teremtésére az országaikban.

Azok az országok, amelyekben a vállalkozások innovációbarátnak ítélték a politikai és a társadalmi környezetet, jelentősen magasabb (átlagosan 5,19 százalékos) GDP-növekedést értek el, mint azok az országok, amelyekben a vállalkozásokat aggasztják a politikai irányvonalak, illetve fenyegetve érzik magukat általuk. (Utóbbiakban átlagosan 2,32 százalékos volt a növekedés) A kedvezőtlen külpolitikai és állami költségvetési prioritásbéli változásokról beszámoló vállalkozások 71 százaléka a saját k+f ráfordításainak csökkentéséről is beszámolt.

A felsővezetők 88 százaléka (az előző évinél 5 százalékkal több) értett egyet abban, hogy a XXI. században a vállalkozások a korábbitól gyökeresen eltérő módon folytatnak majd innovációs tevékenységet. 77 százalékuk úgy véli, hogy a magánemberek és a kis- és középvállalkozások ma már legalább olyan innovatívak lehetnek, mint a nagyvállalatok, 73 százalék szerint pedig az innovációt inkább az emberi kreativitás, mint a tudományos kutatás viszi majd előre. 
 „A valós globális igények kielégítése és a növekedés ösztönzése érdekében a vállalkozásoknak arra kell törekedniük, hogy az innováció a belső stratégia és a finanszírozási döntések legfontosabb eleme maradjon" - mondta közleményében Beth Comstock, a GE senior alelnöke és marketing igazgatója. „Az idei felmérésből szerencsére az derül ki, hogy a versenyben érdekelt vállalkozások készen állnak a kihívásra, és készek az új innovációs modell elfogadására és alkalmazására.”

A globális viszonylatban harmadik helyen álló Svédország kivételével az európai válaszadók nyilatkoztak a legnegatívabban saját országuk innovációs környezetéről, és ezzel a globális átlag alatt maradtak a vonatkozó rangsorban. E téren a felmérésben szereplő 22 ország közül Lengyelország, Franciaország és az Egyesült Királyság az utolsó ötbe került, éppen csak megelőzve Japánt és Oroszországot.