Melyik szektorban lehet a legtöbbet keresni?

Az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január–novemberben 1 millió 853 ezren dolgoztak, 27 ezer fővel (1,5 százalékkal) többen, mint 2010 azonos időszakában. A költségvetési szférában dolgozók 735 ezer fős létszáma 39 ezer fővel (5,0 százalékkal) lett kevesebb, ami elsősorban az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők száma novemberben 64 ezer fő volt, így az időszak alatt átlagosan közel 59 ezer fős volt a létszámuk, 70 százalékuk részmunkaidőben dolgozott.

A közszférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 676 ezren álltak alkalmazásban, 1,3 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A jóval kisebb súlyú nonprofit szektorban az alkalmazottak létszáma 106 ezer főre emelkedett.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211 300 forint, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 215 900, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 202 600 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 4,7 százalékkal haladták meg a 2010. január–novemberi értéket. Az átlagkeresetek a versenyszférában 4,9, a költségvetés területén 3,2 százalékkal nőttek. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (453 400 forint), ezt az információ és kommunikáció (390 800 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás) követte (376 000 forint). A legkevesebbet a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás (125 400 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (148 900 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A költségvetési szférában a foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január–novemberben a teljes munkaidősök mintegy 45 százaléka átlagosan 5200 forint juttatást kapott ezen a címen.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek az év első tizenegy hónapjában átlagosan 5,2, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,8 százalékkal emelkedett. Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 140 100 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 800, a szellemi foglalkozásúaké 181 600) forint volt, 6,0 százalékkal magasabb az előző évinél.

A 225 300 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 4,9 százalékkal haladta meg a 2010. január–novemberit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,2 százalék volt.