BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

EB: A kereslet összeomlása elhúzódó, mély recesszióhoz vezetne

A fellendülés 2011 végi váratlan lassulása várhatóan 2012 első két negyedévében is folytatódik, az év második felére azonban szerény növekedést jeleznek. Az előrejelzések szerint a reál-GDP 2012-ben éves szinten változatlan marad az EU egészére nézve, az euróövezetben azonban 0,3 százalékkal csökken. Továbbra is sok a bizonytalan tényező, a gazdasági fejlődés pedig egyenetlen. Az őszi előrejelzésekhez képest az infláció 2012-re várt mértéke enyhén emelkedett (az EU egészére jelenleg 2,3 százalék, az euróövezetre 2,1 százalék), ami a folyamatosan magas energiaáraknak és a közvetett adók emelésének tudható be.

Olli Rehn bizottsági alelnök, a gazdasági ügyekért és a monetáris politikáért felelős biztos azt mondta: „Bár a növekedés lelassult, a jelek az európai gazdaság stabilizálódására utalnak. A gazdasági hangulat még nem túl jó, de enyhül a pénzügyi piacokon tapasztalható feszültség”.

„Számos lépést tettünk a pénzügyi stabilitás helyreállítása, valamint a fenntarthatóbb mértékű növekedés és munkahelyteremtés feltételeinek megteremtése érdekében. Határozott intézkedésekkel túljutunk a nehézségeken és a stabilizációról áttérhetünk a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzésére” – mutatott rá a biztos.

A növekedés csökkenése és a tartósan alacsony bizalom miatt a reál-GDP 2012-ben az EU egészére nézve várhatóan változatlan marad, az euróövezetben pedig 0,3 százalékkal csökken. Ezek az értékek a 2011. november 10-i őszi előrejelzéshez képest 0,6 százalékpontos csökkenést jeleznek az EU-ra, az euróövezetre pedig 0,8 százalékpontosat.

Az egyes tagállamok növekedése továbbra is jelentősen eltér egymástól. Az előrejelzések szerint 2012-ben kilenc tagállamban csökken a GDP, egyben stagnál, tizenhétben pedig nőni fog. Lettországban, Litvániában és Lengyelországban várható a legerősebb növekedés, a leggyengébb pedig Görögországban és Portugáliában – közölte az Európai Bizottság.
A kilátásokat a világgazdaság rossz helyzete, valamint a globális kereslet folyamatos gyengülése révén a nettó kivitelre gyakorolt negatív hatás határozza meg. Az Unióban még mindig alacsony a vállalkozói és a fogyasztói bizalom, bár a pénzügyi szektor stabilizálódásának jeleire enyhén javult az index. A kiszolgáltatott országok által hozott hihető intézkedések és az államadósság-válság kezelésében elért folyamatos javulás növekvő mértékű elismerése stabilizálta a piacokat.

Egyes országok esetében gyengült valamelyest az országkockázati megítélés, de a felárak magasak, és szigorodnak a magánszektorra vonatkozó hitelfeltételek. Bár az uniós pénzügyi piacok általános helyzete továbbra is ingatag, és a bizonytalanság negatívan hat a magánberuházásokra és a fogyasztásra, csökkent a hitelezés szűkülésének kockázata, elsősorban az EKB likviditási intézkedéseinek köszönhetően. A nyomott kereslet miatt a hitelfeltételek várhatóan nem korlátozzák majd az előrejelzési időszakban a beruházásokat és a fogyasztást. Összességében véve 2012 második felére a bizalom fokozatos visszatérésével és a beruházások és a fogyasztás élénkülésével számolnak.

Az infláció csak fokozatosan enyhül

A tartósan magas energiaárak miatt az infláció magasabb volt az ősszel vártnál. A maginfláció 2 százalék körül stabilizálódott, a közvetett adók nemrégiben bekövetkezett emelése pedig megakadályozza az árleszorító hatás érvényesülését, a fogyasztói árindex alapján mért infláció a vártnál jobban csökkent. A gazdasági tevékenység jelzett gyengülésére tekintettel az előrejelzési időszakban várhatóan az infláció is lassan tovább csökken majd. A 2012-es évre a fogyasztói árindex alapján mért inflációt jelenleg 2,3 százalékra becsülik az EU-ra nézve, az euróövezetben pedig 2,1 százalékra teszik, áll a bizottság közleményében.

Kockázatértékelés

A lappangó bizonytalanság közepette a 2012-es uniós növekedési kilátások lefelé módosultak. Ha az államadósság-válság romlása végül a hitelezés beszűkülését és a belföldi kereslet összeomlását eredményezné, az valószínűleg mély és elhúzódó recesszióhoz vezetne. A GDP növekedését felfelé módosíthatja a bizalom vártnál erősebb fokozódása és a globális kereslet válságnak ellenálló növekedése, amely például az amerikai ingatlanpiac stabilizálódásából következhet – írja a bizottság.

Az inflációra leselkedő kockázatok megoszlanak: a GDP-nek a vártnál erősebb csökkenése jelentős lefelé mutató kockázatot hordoz, ami a mögöttes árdinamikára is kedvezőtlenül hatna. Az olajellátás geopolitikai feszültségek miatti megakadása és a feltörekvő gazdaságok vártnál erősebb kereslete felfelé hajthatja az árutőzsdei árakat, ami felhajtó tényező lehet.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.