Óriási meglepetést okozott a januári drágulás – Mi áll a háttérben?

Jelentősen meghaladta az elemzői várakozásokat az inflációs adat. A fogyasztói árak januárban 5,5 százalékkal emelkedetek éves alapon, miközben közgazdászok 5 százalék körüli ütemre számítottak. Ez 21 hónapja a legmagasabb érték. Legnagyobb mértékben az üzemanyagárak emelkedése befolyásolta az inflációt, de az áfa-emelés és a gyenge forint is felhajtotta az árakat. Egy hónap alatt 2,1 százalékos drágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és az üzemanyagárak több mint 5 százalékkal emelkedtek januárban egy hónap alatt.

Mináry Borbála, a KSH főosztályvezetője a Világgazdaság Online-nak az üzemanyagárak emelkedése kapcsán elmondta, hogy csakúgy mint a többi termék esetében, minden hónap 20-áig gyűjtik az adatokat, és ebben a hónapban már több alkalommal csökkentette az árakat a Mol. „A jövő szerdai üzemanyagár-változás már nem lesz benne a februári statisztikában” – mondta.

A külső hatásoktól megtisztított érték, a maginfláció éves alapon 4,9 százalékra emelkedett az előző havi 3,3 százalékról. A „változatlan adótartalmú árindex”, amely kiszűri a fontosabb indirekt adók (áfa, jövedéki adó, regisztrációs adó) változásának hatásait pedig 3,6 százalékra ugrott a decemberi 3,3-ról, éves összehasonlításban.

Január elsejétől nőtt a háztartási energia, a vízdíj, és a kommunális szolgáltatások ára is, azonban ez még nem jelent meg a januári indexben. „Amikor a lakosságnak ki kell fizetni a megemelt díjat tartalmazó számlát, akkor jelenik meg az áremelkedés hatása  az  árindexben” – mondta Mináry Borbála.

„A súlyrendszert miden évben felülvizsgáljuk, jelenleg nagyobb revízión esett át, és egyes csoportokban jelentősen módosultak súlyarányok” – válaszolta a KSH főosztályvezetője arra a kérdésünkre, hogy módszertani változások emelhették-e az inflációt. „A saját tulajdonú lakás imputált lakbére már nincs az indexben, amely hatással van az árindex alakulására” – tette hozzá. A lakás-karbantartási cikkek és szolgáltatások árindexét tükrözte ez az adat, amely azért került ki, mert a lakossági fogyasztásban ez a tétel nem szerepel.

Elemzők februárban sem számítanak az infláció jelentős csökkenésére. „Februárban 5,3 százalék körül alakulhat az infláció, mivel az üzemanyagárak csökkenését ellensúlyozzák a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, valamint a háztartási energiaárak emelésének februárra csúszása” – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Szeptemberig 5 százalék körül beragadó inflációt jósol az elemző, amely a bázishatások miatt az év végére 4 százalék közelébe csökkenhet.

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a magas inflációs adat nem segít abban, hogy csökkentse az irányadó kamatot a jelenlegi 7 százalékos szintről. Ahhoz, hogy lazább monetáris politikát alkalmazzon a jegybank, szükség lenne arra, hogy a magyar kormány megállapodjon az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) egy hitelkeretről.

Így változtak az árak

1 hónap alatt – 2011. decemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak 2,1 százalékkal növekedtek. Ezen belül az élelmiszerek 2,8 százalékkal drágultak. Növekedett a csokoládé, kakaó (10,1 százalék), a tojás (8,1 százalék), az étolaj (5,1 százalék), az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (4,9 százalék), a szalámi, szárazkolbász, sonka (4,4 százalék), a kávé (4,3 százalék) és az iskolai étkezés (3,5 százalék) ára. A főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett a legnagyobb mértékben egy hónap alatt, 3,0 százalékkal.

Az átlagosnál nagyobb mértékű áremelkedés volt az egyéb cikkek körében (2,8 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 5,3 százalékkal nőtt. Drágultak a szolgáltatások (2,2 százalék), ezen belül a postai szolgáltatások ára átlagosan 12,4, a szemétszállítás díjtételei 3,2 százalékkal növekedtek. A háztartási energia esetében átlag alatti áremelkedés (1,0 százalék) következett be. A ruházati cikkekért átlagosan 2,7, míg a tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz viszonyítva.

12 hónap alatt, 2011. januárhoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlaggal megegyező mértékben, 5,5 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a cukor (36,3 százalék), a margarin (28,6 százalék), a sertészsiradék (23,8 százalék), a tojás (19,5 százalék), a csokoládé, kakaó (18,5 százalék), a kávé (17,5 százalék), a sertéshús (12,2 százalék) és a marhahús (11,6 százalék) ára. Árcsökkenés következett be az idényáras élelmiszerek (14,8 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,5 százalékkal emelkedett az egyéb cikkek ára, ezen belül a járműüzemanyagoké 18,0 százalékkal, a gyógyszereké, gyógyáruké 5,3 százalékkal.

Szintén átlag felett, 6,4 százalékkal nőtt a háztartási energia ára, ezen belül a távfűtésé 11,7 százalékkal, a palackos gázé 9,2 százalékkal, a vezetékes gázé 5,7 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk körében is átlag feletti volt az áremelkedés mértéke (6,7 százalék). A szolgáltatások árai átlag alatt növekedtek (4,6 százalék), ezen belül a csatornadíj 7,5, a szemétszállítás 6,7 százalékkal drágult. A ruházkodási cikkekért átlagosan 2,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, míg a tartós fogyasztási cikkek esetében átlagosan 1,5 százalékkal csökkentek az árak 2011. januárhoz képest.