Fizetésképtelen Görögország vagy sem?

 E nélkül Görögország már március 20-án ténylegesen csődöt jelenthetett volna, miután akkor 14,5 milliárd eurós adóssága jár le, amelyre önerőből nem lett volna meg a fedezete.  A magánbefektetők és Athén közötti kötvénycserében a görög jogszabályok alapján kibocsátott 177 milliárd értékű államkötvény tulajdonosai közül 85,8 százalék döntött úgy, hogy részt vesz a számukra nettó értékben több mint 70 százalékos veszteséget okozó adósságátstrukturálásban.

A külföldi jog szerint kibocsátott közel 20 milliárdos kötvényállomány tekintetében a befektetők 69 százaléka csatlakozott a kötvénycseréhez. Az athéni kormány azonban úgy döntött, hogy a görög jog szerint kibocsátott kötvények esetében aktiválja az úgynevezett együtt cselekvési klauzulát (collective action clauses – CAC), vagyis a részvételüket nem jelző befektetőkre rákényszerítik a kötvénycserét. Erre azért van lehetősége Athénnak, mert a kötvénycserére jelentkező befektetők aránya meghaladta a 66 százalékot.

A cac alkalmazásával így összességében 95,7 százalékra nőtt a kötvénycserébe bevont állampapír-tulajdonosok aránya. Ez a magánbefektetők kezén lévő 206 milliárd euró értékű kötvényállományból 197 milliárdos állampapír-mennyiséget fed le. Ráadásul a külföldi jog szerint kibocsátott papírok esetében a kötvénycserére vonatkozó jelentkezési határidőt március 23-ig kitolta a görög kormány. Bár Görögország elkerülte a tényleges csődöt, a Moody’s és a Fitch a kötvénycsere után saját definícióik alapján fizetésképtelenné nyilvánította Görögországot.

Emellett a tőzsdén kívüli származékos befektetési termékek és swap-tranzakciók forgalmazását szabályozó globális testület, az ISDA is „hiteleseményként”, vagyis csődként értékelte az adósságcserét a klauzula alkalmazása miatt, így a magánbefektetők jogosulttá válnak a piaci biztosítási csereügyleteik (CDS) érvényesítésére, amelyek értéke mintegy hárommilliárd eurót tesz ki.