Az IMF-megállapodás csökkentheti a forintgyengülésből származó kockázatokat

A maginfláció 5 százalékra csökkent, míg az adóváltozásoktól megtisztított infláció 3,4 százalék volt. Az élelmiszerárak az előző hónaphoz képest 0,8 százalékkal nőttek, ezen belül a tojásárak 16,5 százalékkal emelkedtek. A jövedéki adó emelése miatt a szeszesital, dohánytermékek ára 3 százalékkal nőtt egy hóna alatt, míg az egyéb cikkek árait az üzemanyagárak 2,4 százalékos emelkedése növelte. A ruházati termékek a szezonális hatásoknál enyhébb mértékben, 0,9 százalékkal nőttek egy hónap alatt, míg a tartós fogyasztási cikkek árai 0,3 százalékkal csökkentek – mutatott rá Suppan Gergely.

Egy év alatt az élelmiszerárak 4,7 százalékkal, ezen belül a tojásárak 43,1 százalékkal nőttek, a szeszes italok, dohányáruk ára 10,8 százalékkal nőtt. Az egyéb cikkek ára 8,6 százalékkal, ezen belül az üzemanyagok ára 16,4 százalékkal nőtt, a háztartási energiaárak emelkedése a magas bázis miatt 6,8 százalékra lassult. A ruházkodási cikkek árai 3,6 százalékkal nőttek, a tartós fogyasztási cikkek árai pedig 1,4 százalékkal csökkentek – írja a TakarékBank vezető elemzője.

„A következő hónapokban a tojás- és baromfiárak uniós szabályozások miatt magasak maradhatnak, ami magasan tarthatja az élelmiszerárak alakulását, annak ellenére, hogy bázishatások miatt egyes alapélelmiszerek árai csillapíthatják az élelmiszerárak emelkedését” – vélekedett.

Áprilisban tovább drágultak az üzemanyagok, azonban egy évvel ezelőtt is jelentős drágulás volt, így bázishatások miatt éves szinten nem okoz magasabb árnyomást – tette hozzá.

Úgy látja, hogy a gyenge kereslet továbbra is fékezheti az inflációt, azonban az IMF/EU megállapodás csökkentheti lényegesen a forintgyengülésből származó felfelé mutató kockázatokat.

Az év közepéig 5,5 százalék közelében maradhat az infláció, majd az év vége előtt bázishatások miatt 4,5-5 százalékra mérséklődhet, így az éves átlagos infláció 5,3 százalék körül alakulhat. A 3 százalékos inflációs cél elérését azonban 2013 második negyedévére elérhetőnek tartjuk, így az MNB-nek nem kell szigorítással válaszolni a magasabb inflációra – vélekedett.

Az MNB várhatóan kivár az IMF megállapodásig, mivel ennek hiánya fokozhatja stabilitási és inflációs kockázatokat, míg egy sikeres megállapodás jelentősen mérsékelhetné ezen kockázatokat. Kamatcsökkentésre csak a hitel-megállapodást követően kerülhet sor, ebben az esetben év végére 6,5 százalékra csökkenhet az alapkamat – zárja kommentárját Suppan.