A Reuters havi felmérésében 24 elemző egyöntetűen azt várja, hogy szinten marad az irányadó kamatszint jövő kedden. Orbán Viktor miniszterelnök éppen akkor találkozik José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság elnökével, azonban a közgazdászok várakozása szerint nem lesz áttörés a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi támogatás kapcsán.
A héten bemutatott jegybanktörvény módosítása nem oldja meg az összes kérdést. A hitelezők azonban a vitás kérdések megoldását szeretnék látni.
A megállapodástól remélik, hogy ez segít a magyar piacok helyreállásában az erős visszaesés után, miután az ország adósságát bóvli kategóriába minősítették le a hitelminősítők. A kilátásába helyezett hitelprogram segítette a központi bankot, hogy szinten tartsa a kamatrátát, miután tavaly kétszer 50 bázisponttal emelték azt. Az ország adóssága és a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága a forint sebezhetőségéhez vezetett – írja a Reuters.
A központi bank – amely sürgette a kormányt, hogy csökkentse a költségvetési hiányt – 5-6 százalékos inflációt vár ebben az évben, és jövő évre csökkenhet a 3 százalékos célra.
Kamatcsökkentés IMF-megállapodás után
Az elemzők mediánvéleménye szerint az irányadó kamatszint 6,5 százalékra csökkenhet az év végére, és 6 százalékra mérséklődhet 2013 végére. Az elemzők szerint kamatcsökkentés akkor következhet be, ha sikerrel zárulnak a hiteltárgyalások. A várakozások nem változtak a múlt hónap óta, azonban az IMF-megállapodás várható ideje csúszik.
Az év elején a legtöbb közgazdász azt várta, hogy a második negyedévre megállapodás születik a hitelkeretről. Most viszont 18-ból 13 elemző azt valószínűsíti, hogy csak a második félévben születik meg az egyezség. Négyen csak a negyedik negyedévre várják az EU/IMF-megállapodás megkötését.
Szinte minden megkérdezett úgy gondolja, hogy Magyarország nem tudja finanszírozni magát idén és jövőre a hitelkeret nélkül – írja a Reuters. Mások szerint azonban elegendő tartaléka van az országnak idén az adósság finanszírozására.
Magyarország kötvényhozamai 9 százalék körül állnak, amely a közgazdászok szerint nem tartható fenn hosszabb távon, miközben a gazdaságnak nem sok reménye maradt kinőni az adósságválságból.
Mivel az európai gazdaságok növekedési kilátásai romlottak az elmúlt hónapban, így a magyar kibocsátási előrejelzés is romlott.
A közgazdászok mediánvéleménye alapján a magyar gazdaság 0,3 százalékkal esik vissza ebben az évben, ami további csökkenést jelent az előző havi -0,1 százalékos elemzői konszenzusnál. Elemzők ugyanakkor úgy látják, hogy 2013-ban 1,5 százalékkal növekedhet a GDP.
Az alacsony gazdasági aktivitás várhatóan segít abban, hogy az infláció 3,4 százalékra csökkenjen a következő évben, és 3,2 százalékra 2014-ben. Idén azonban jóval a jegybank 3 százalékos célja felett, 5,5 százalékon lehet az infláció.
Közgazdászok szerint az inflációs kilátások lehetővé tennék, hogy csökkentse az alapkamatot az MNB, hogy segítse a gazdaság kilábalását, azonban EU/IMF-hitelkeret nélkül az euróövezet mélyülő adósságválsága közepette a jegybank kamatemelésre kényszerülhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.